Jobban jár a pénzváltással, mint a bankkártyás fizetéssel

Tavaly még százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni a plasztikkal a valuta kiváltásához képest. Most így számolva az átlagos különbség hat euró a pénzváltók javára. A kalkulációt azonban árnyalja a tranzakciós illeték bevezetése, hiszen ez mindenkit sújt, aki legális módon, bankszámlájára utalt pénzéből venne valutát. Azonban a szürkepénzekkel rendelkezők ezt a pénzváltóknál teljes egészében megúszhatják – írja Az én pénzem pénzügyi portál.

Egyre nagyobb teret nyernek az illegálisan működő, engedéllyel nem rendelkező váltók. Nem csak a turistákat leszólítókról, „zugirodákról” van szó, a látszólag legális láncokban is egyre több valuta származik kétes forrásból, vagy hiányzik a nyilvántartásból. A többség túl nagy kockázatot nem vállal ezzel, hiszen az ellenőrzést évente egyszer a velük kapcsolatban álló banktól várják el a hatóságok. A hitelintézeteknek viszont nem érdekük a számukra stabil jutalékbevételt hozó partnerük lebuktatása.

A bankok és a pénzváltók egyébként nem éppen egyenrangú feltételekkel versenyezhetnek. A törvény szerint ugyanis akkor kell magasabb adót fizetni – ez most 0,3 százalék, augusztustól viszont 0,6 százalék lesz, már felső korlát nélkül – ha a készpénzkifizetés fizetési számláról, illetve készpénz-helyettesítő eszköz útján történik. Ez a bankszámláról pénztárban vagy bankjegykiadóban felvett összeget jelenti. A valutaváltásnál viszont „csak” bankjegykötegek cserélnek gazdát, így azokra az illeték most 0,2 százalékos, augusztustól pedig 0,3 százalékos lesz. Hatezer forintos felső korláttal. A bankok persze küzdenek azért, hogy ügyfeleik külföldön inkább kártyát, mint készpénzt használjanak, amiről próbálják is őket meggyőzni például biztonsági okokra hivatkozva.