A három évre szóló, de meghosszabbítható szerződés aláírói a kínai jegybank, vagyis a Kínai Népi Bank (PBOC) és az Európai Központi Bank (ECB) voltak. Az eseményről Pekingben kiadott közlemény szerint a lépés a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a pénzügyi biztonságot szolgálja.

Mint a közleményben írták, a megállapodás növeli a kínai jüan, hivatalos nevén a renminbi mozgásterét az euróövezetben, egyúttal népszerűsíti a vele való fizetést, és elősegíti a kereskedelmet és a befektetéseket. A lépést Kínában azért is fontosnak tartják, mert az egyezség fejlett országokkal jött létre, és nem szomszédos, vagy más, távolabbi fejlődő államokkal.

Kína valutájának nemzetközi használata és teljes konvertibilissá tétele érdekében eddig 22 országgal összesen 2200 milliárd jüan (78,76 billió forint) értékben kötött úgynevezett swap-keretmegállapodást. Ilyen megállapodást kötött Magyarországgal, Indonéziával és Albániával is az utóbbi egy hónapban. Francois Hollande francia elnök nemrég közölte, hogy országa is hasonló megállapodásra törekszik Kínával.

Az idén szeptemberben a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) a nemzeti valuták nemzetközi szerepét kifejező listáján a jüan a 11. helyről a 9-re ugrott, míg tavaly januárban még csak a 20. volt. A jüannal folytatott napi kereskedés elérte a 120 milliárd dollárt (26,4 billió forint), míg három évvel ezelőtt csak 34 milliárd volt.

Kína teljes külkereskedelmében a jüanban denominált tranzakciók aránya az elmúlt években határozott növekedést mutatott; míg például 2010 első negyedében alig érte el a teljes kínai külkereskedelmi forgalom 0,5 százalékát, addig 2013 első negyedére ez az arány már 15 százalékon állt.

A kínai központi közgazdasági egyetem professzora, Kuo Tien-jung szerint a jüanban bonyolított tranzakciók gyakoriságának növekedése természetes folyamat, hiszen a kínai deviza árfolyama stabil, használata meglehetősen kockázatmentes. Ezzel együtt – tette hozzá – csökkenti az amerikai dollártól való függést, védelmet nyújthat egy esetleges amerikai csőd ellen.

Kína és Magyarország, vagyis a Kínai Népi Bank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember elején kötött bilaterális devizacsere-keretmegállapodást tízmilliárd jüan (380 milliárd forint) névértékben. Ennek révén az MNB szükség esetén a meghatározott összeg erejéig kínai jüanhoz juthat, amelyet a hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat.