A kormány a hitelek elengedésére ösztönözné a bankokat, az adósokat pedig érdekeltté tenné abban, hogy ingatlanjuk eladásával szabaduljanak meg tartozásuktól – derül ki Varga Mihály múlt pénteken benyújtott jövő évi adócsomagjából. A nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslata úgy módosítaná a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt, hogy 2014-től bármely pénzkölcsön elengedése adómentes lenne.

Ezzel a kormány bővítené a bankok által adómentesen elengedhető hitelek körét: idén augusztus elsejei hatállyal ugyanis a kormány már módosította az szja-törvényt, és adómentessé tette az ingatlanfedezettel kötött hitelek elengedését. Most ezt a lehetőséget terjeszti ki az összes hitelre.

Jelzés?

A módosítás jelzés is lehet a bankoknak, hogy a kormány nem bánná, ha a pénzintézetek a tartozások egy részének elengedésével oldanák meg a devizahitelesek problémáját. Mint ismert, a pénzintézetek november elsejéig kaptak határidőt a kormánytól arra, hogy adósaikkal megoldják a devizahiteles-problémát. Ellenkező esetben a kormány dolgoz ki megoldást.

Rogán Antal a kormánypártok visegrádi ülése után, szeptember elején bejelentette: novemberig a bankoknak megoldást kell találniuk a devizahitelek problémájára

MTI / Koszticsák Szilárd

A szja-törvény múlt pénteken benyújtott módosítása azt is kiköti, hogy az adómentesség csak olyan esetekben jár, ha a tartozáselengedés általános érvényű szabályok alapján történik, vagyis, ha „a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor” – írja a javaslat. Ez a kitétel egyébként már az augusztus elsején hatályba lépett változatban is szerepelt az szja-törvényben.

Sokat nyerhetnek

A javaslat egyaránt ösztönzi az adóst és a bankot is a kezelhetetlen hitel rendezésére – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője. Alapesetben ugyanis az szja-törvény alapján egy hiteltartozás elengedése olyan jövedelemnek minősülne, amely után az adósnak 16 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetnie. Emellett adófizetési kötelezettsége keletkezne a banknak is, ugyanis az elengedett összeg után meg kellene fizetnie a – juttatás kifizetőjét terhelő – 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Eszerint, ha a bank egymillió forint tartozást elenged az adósának, jövő évtől a korábbiakkal ellentétben nem kell további 270 ezer forintot befizetnie az adóhatóságnak, és az adósnak sem kell kigazdálkodnia 160 ezer forintot. Ez augusztus óta a jelzáloghitelekre már alkalmazható, előtte azonban csak kevesen élhettek a lehetőséggel.

Korábban ugyanis ezt az adómentességet kizárólag azoknak tette lehetővé a kormány, akik minden kétséget kizáróan rászorultak az indirekt állami juttatásra. Az szja-törvény idén januártól hatályos módosítása még csak azoknak adott adómentességet a hiteltartozás elengedése után, akiknek az összjövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum négyszeresét (ez jelenleg kevesebb mint 120 ezer forint), csak devizahitelekre volt alkalmazható, és az is feltétel volt, hogy az adós ingatlanát végrehajtás keretében árverésre adják. (Ezt megelőzően a kormány csak a kedvezményes végtörlesztés idején adott adómentességet az elengedett hitelekre, és a végtörlesztéssel nyert összegeket adómentes jövedelemnek minősítette.)

A bankoknak is megérheti

A hiteltartozások elengedésének adómentessé tételével a kormány egy régi problémát old meg, amelyre már régóta szükség lett volna – mondta a hvg.hu-nak Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. Ugyanis az, hogy az elengedett tartozás után még komoly összegeket kellett adózniuk, ellenösztönző volt a bankoknak, és inkább nem engedték el az adósaikat.

Ha egy hiteles valamivel a piaci ár alatt meg tudna szabadulni az ingatlanától, és az eladási ár csak részben fedezné a tartozást, a bankok általában nem járulnak hozzá az eladáshoz, csak akkor, ha az adós az ingatlan árán felül befizeti a maradék összeget is. Pedig a banknak ez a megoldás sem jó, ugyanis sok esetben a nem elengedett adós hitele végrehajtási eljárásba kerül, és árveréssel végül még kevesebbért kel el az ingatlan. Például, ha valaki 12 millió forinttal tartozott, de 10 millióért el tudta volna adni az ingatlanát, az eddigi banki gyakorlat szerint nem szabadulhatott meg a hitelétől, mert a banknak nem állt érdekében elengedni 2 millió forintot (amely után további 540 ezer forintot kellett leadóznia).

Végül azonban ezzel általában rosszul járt a bank is, ugyanis árverésen gyakran a piaci ár feléért sikerül csak eladni az ingatlant, és az ügyfél is a nyakán maradt több millió forint behajthatatlan tartozással. Vagyis a példánkban szereplő lakást 10 helyett csak 5 millióért sikerül értékesíteni, és a banknak 7 millió forint behajthatatlan hitele marad. Ennél a banknak is sokkal inkább megéri, ha piaci áron történő értékesítéssel 10 millió forintot kap az ingatlanért, és 2 millió forintot elenged az adósnak, aki tiszta lappal folytathatja az életét.

Az augusztusi, valamint a jövő évi törvénymódosítással a bankok sokkal inkább érdekeltek lesznek az adósokkal való kiegyezésben. Piaci pletykák szerint az adósokkal való kiegyezésre egyre inkább hajlandóak is a pénzintézetek, ha a megállapodással lezárható a problémás hitel.

Ez hasonló ahhoz a hozzáálláshoz, amit a bankok máshol is tanúsítanak: az Egyesült Államokban például bevettnek számít az úgynevezett short sale, amikor az ingatlant alacsonyabb áron sikerül értékesíteni, mint amennyi az ingatlanon lévő hitel. A többlettartozást a bankok általában elengedik, és az elengedett hitel ott is adómentes – mondta a BankRáció.hu hitelszakértője. Sőt az USA-ban előfordul az is, hogy a bank az eszközállománya megtisztítása érdekében a short sale mellé pénzt is ad az adósnak, hogy a lakása eladása után albérletbe költözhessen.