Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Magyarországon 2010 és 2013 között a személyi jövedelemadó nagyszabású reformjára került sor. Az adóreform négy fontos eleme a következő: családi adókedvezmény kiterjesztése, egykulcsos – 16 százalékos – adó bevezetése, szuperbruttósítás kivezetése, adójóváírás megszüntetése. A nagy kérdés az, hogy vajon kik jártak jól a változtatásokkal, és kik rosszul. A gazdagok nyertek, vagy a szegények? A gyermeket nevelők és a nagycsaládosok az igazi haszonélvezők, avagy a szinglik? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány a fönti kérdésekre is választ ad. A tanulmány legfontosabb következtetései a következők.
A 2010 és 2013 között végrehajtott személyijövedelemadó-reform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette a magyar állam bevételeit. Az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli.
A tanulmány leszögezi, hogy a változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott. Az említett folyamatok eredményeképpen 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik (legmagasabb jövedelmű) tized hozzájárulása az összes adóbevételhez. A minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.
Az adóváltoztatások nyerteseinek aránya mindössze 20 százalék körül mozog az alsó négy jövedelmi tizedben, a következő négy jövedelmi tizedben pedig 30-35 százalék. A nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte.
