Vilks újságírók egy szűk csoportja előtt arról beszélt, hogy hogyan jutott el Lettország onnan, hogy a 2008-ban kezdődő válságban a gazdaság mintegy ötödével zsugorodott, oda, hogy idén viszont jó eséllyel második éve az EU leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy egyetlen országnak sem kellett olyan külső és belső kihívásokkal szembenéznie a válság során, mint Lettországnak, ezért az emberek belefáradtak a kiigazításba, s jelenleg gyakorlatilag lehetetlen a közvélemény többségét az euró oldalára állítani.

"Számunkra világos volt, hogy ha kikerülünk a kiigazítási programból, akkor a lehető leghamarabb be kell vezetnünk az eurót" - húzta alá Andris Vilks, aki arra is utalt, hogy Lettországnak "van egy nagy szomszédja", Oroszország, ezért az euró bevezetése geopolitikai szükségszerűség, olyan lehetőség, amelyet az ország nem szalaszthat el.

Vilks az inflációs félelmekre azzal is igyekezett rácáfolni, hogy ismertette, a válságban erősen hullámzott az árszínvonal Lettországban: 2009 elején 10 százalékos volt az infláció, majd az árak esni kezdtek, és még abban az évben 6 százalék fölötti magdeflációt mértek, ám az elmúlt években 1 százalék alatti a pénzromlás, az árak stabilizálódtak, az infláció a nullához közelít. A kormány pedig olyan erős fiskális fegyelemre törekszik, amely nem fűti az árakat - hangoztatta a lett pénzügyminiszter. Vilks kifejtette azt is, hogy szerinte nem feltétlenül az számít, milyen fejlett egy ország gazdasága, hány százaléka az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az eurózóna átlagának, hanem az a lényeg, hogy a gazdaság fundamentumai szilárdak, stabilak legyenek.

A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy Lettország és Magyarország helyzete eltérő, mert a forinttal ellentétben a latot évekkel ezelőtt az euróhoz kötötték, amit a válságban is fenntartottak, így az euró bevezetésével Riga nem veszíti el az árfolyamot mint gazdaságpolitikai eszközt, mert ezzel eddig sem rendelkezett.

Andris Vilks előadásában leszögezte, hogy az euró nem varázsszer, de hozzájárulhat a gazdasági növekedési potenciálhoz. A pénzügyminiszter ismertette, hogy a válságban a lett GDP 21 százalékkal csökkent, a kormány pedig a GDP 17 százalékának megfelelő kiigazítást hajtott végre. Az adóbevételek 35 százalékkal csökkentek, a munkanélküliség megháromszorozódott, a közszférából az emberek harmadát elküldték, a többiek fizetését minimum 25 százalékkal csökkentették, és a magánszférában is leépítések voltak.

"Többet tettünk a szükségesnél, és a kelleténél gyorsabban cselekedtünk" - magyarázta a pénzügyi tárca vezetője, aki szerint a kormány különösen büszke arra, hogy a közvéleménynek is el tudták magyarázni, hogy minderre miért van szükség. Ez a társadalom számára nagyon fájdalmas volt - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Vilks beszámolt arról, hogy Lettországban ma mind a nominális, mind az egy főre jutó GDP, valamint az export és az ipari termelés is elérte a válság előtti szintet. A pénzügyminiszter elmondta: a lett gazdaság több lábon áll. A növekedést nemcsak a bővülő export, hanem a belső kereslet, az építőipar és a kereskedelem erősödése is hajtja. A hiányadat és az adóbevételek a vártnál jobban alakulnak, így a deficit sem megy a következő három évben a GDP 0,9 százaléka fölé - magyarázta Andris Vilks.

Lettország január 1-jén váltja le a lett latot az euróval, s lesz az euróövezet tizennyolcadik tagja.