Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Európai Unió (EU) tagországainak képviselői megállapodásra jutottak az Európai Parlament (EP) delegációjával az unió új bankmentési mechanizmusáról. A kompromisszum értelmében nem lenne közös bankmentő alap, amelyből feltőkésíthetnék a bajba kerülő pénzintézeteket, viszont megszületne egy egységes szabályrendszer, amely meghatározná, hogyan kell kezelni a fizetésképtelenné vált bankokat. A megállapodást el kell fogadnia az EU döntéshozó testületeinek – írja a Napi.hu.
Az egyezség elvi alapja az, hogy elsősorban a pénzintézetek hitelezőinek, részvényeseiknek, kötvényeik vásárlóinak és részben betéteseiknek kell anyagi áldozatot hozniuk bankjuk talpra állítása érdekében. Az állam, vagyis az adófizetők nevében fellépő kormányok csak ezt követően léphetnek színre. A reform az EU legfontosabb kísérlete arra, hogy elejét vegye a pénzügyi válságot követő szedett-vedett, brutálisan drága bankmentő akcióknak. Az európai adófizetők 2008 óta 473 milliárd eurót toltak be több-kevésbé megroggyant bankjaikba.
Az új uniós szabályrendszer 2015-től léphet életbe, a magánbefektetők bevonására vonatkozó előírásokat 2016-tól kellene alkalmazni, ha az EU döntéshozó szervezetei is úgy akarják. Az utóbbi határidő két évvel közelebb van az uniós pénzügyminiszterek júniusi elképzeléseiben szereplő javaslatnál.
A szabálykönyv elfogadása esetén tehát először a részvények és a kötvények értékét vágnák meg, ezt követné a 100 ezer eurónál (30 millió forint) nagyobb betétek lefaragása. Eddig a szintig védené a kisbetéteseket a betétbiztosítás. (A százezer eurós limit ismerős lehet: Magyarországon – az uniós szabályokkal összhangban – az Országos Betétbiztosítási Alap a hitelintézet fizetésképtelensége miatt fel nem vehető betétek tőkéje és kamata után legfeljebb 100 ezer euróig fizet kártalanítást). A bankok követeléseinek legkevesebb nyolc százalékát kellene a magánhitelezők kárára leírni, mielőtt az állam beavatkozhatna, ugyanakkor a tagországoknak – Brüsszel hozzájárulásával – lehetőségük lenne speciális szabályokkal védeni a hitelezők egyes csoportjait. A bankmentés okozta pénzügyi sokk elkerülése érdekében az uniós tagországok biztonsági alapokat hoznának létre vagy legalábbis a bankmentést szolgáló díjakat szednének be. Ezekből fizetnék az államra háruló terhek egy részét.
