Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Tavaly az első tíz hónapban 122 milliárd forintnyi új, forintalapú lakáshitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók. Ez ugyan jelentős elmaradást jelent a 2012-es 185 milliárd forinthoz képest, ám a végtörlesztés nagyjából 80 milliárdos hatását kiszűrve 15-20 százalékos bővülés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest – írja a csütörtöki Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva.
A gazdasági napilap cikke szerint a 12,2 milliárdos, átlagos havi kihelyezés ugyanakkor még nem elég forradalmi változások elindításához a piacon: biztató ugyanakkor, hogy a szeptemberi és októberi hónap egyenként hozzávetőlegesen 15 milliárd forintnyi új kihelyezést hozott.
Az élénkülésnek több oka is lehet: a legfontosabb, hogy mind a piaci, mind az állami támogatás mellett nyújtott konstrukciók igen kedvező kondíciók mellett vehetők igénybe, amely a lakáscélú beruházást fontolgató háztartások egy részét már cselekvésre ösztönözheti. A másik, a konszolidáció irányába mutató körülmény az elmúlt négy-öt évben felhalmozódott halasztott kereslet lehet, amelynek kedveznek a változatlanul nyomott ingatlanárak is. Emellett a lakás-takarékpénztári szektor is aktívabb szerepet játszik az új hitelek kihelyezésében, amelynek részben a korábbinál rugalmasabb szabályozás az oka.
Ezzel együtt a jelenlegi élénkülés még nem elég az állomány olvadásának megállításához: a jegybank statisztikái szerint 2013 októberének végén összesen 3350,5 milliárd forintnyi lakáshitel volt a háztartásoknál, amely többéves mélypont, és 4,9 százalékos elmaradást jelent a bázisidőszaki adathoz képest. És bár a 2012 októberi állomány még 20,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ott is figyelembe kell venni a végtörlesztés torzító hatását – olvasható a Világgazdaságban.
