Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Becslések szerint a feketepálinka-eladások miatt a költségvetés akár 100 milliárd forinttól is eleshetett a „szabad otthoni pálinkafőzés” 2010-es bevezetése óta. És bár a kormányzati intézkedés most európai uniós büntetést is maga után vonhat, a másik oldalon jelenleg olyan helyzet alakul ki, hogy rövid időn belül akár a teljes hazai szeszipar összedőlhet.
Az Argárszektornak iparági szakértők azt állítják, ha nem változik meg a házi pálinkafőzés adómentes szabályozása, a rendszer menthetetlenné válik. Elképesztő mennyiségben kerülnek feketén kereskedelmi forgalomba adómentesen főzött vagy főzetett tételek, ezért a legális szeszipari vállalatok piacai rohamtempóban szűkülnek – írja a portál.
Hozzátéve: különösen extrém volt a tavalyi év, amikor drasztikus mértékben nőtt a bérfőzdékben és az otthoni lepárlókészülékekben előállított párlatok mennyisége. Szakértők ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a tavalyi jó gyümölcstermés miatt „boldog boldogtalan” pálinkát főzött vagy főzetett.
Házi főzet?
MTI / Marjai János
A legális bérfőzdék általában 6-7 millió hektoliterfoknak megfelelő pálinkát állítanak elő évente, de 2013-ban ez a mennyiség közel 3 millió hektoliterfokkal, azaz 40-50 százalékkal nőtt. Ehhez azonban még hozzáadódik az otthoni berendezésekben lepárolt mennyiség is, amiről legfeljebb következtetések vannak, mivel statisztikai adatok hiányában nehezen határozható meg, hogy mennyi. Mivel a szakértők azt feltételezik, hogy a hazai rövidital-fogyasztás nem csökkent az elmúlt években, a végén az jön ki, hogy az iparági cégeknél tapasztalt kiesés lényegében megegyezik a feketepálinka-piac növekedésével.
A NAV adatai szerint 2009-ben a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfok volt, amelyet a bérfőzdékben előállított, 6,5 millió hektoliterfoknyi pálinka 25 millió hektoliterfokra növelt. Tavalyra viszont a legális forgalmazás 10 millió hektoliterfokra zuhant. 8 és fél millió hektoliterfoknyi alkoholtermék tűnt el a hivatalos statisztikákból – és valószínűleg átvándorolt – a pálinkapiac más szegletébe. Mindebből az következik, hogy a házi főzdékben készített párlat mennyisége 2013-ban elérhette az 5 millió hektoliterfokot is.
Iparági vélemény, hogy az sem kizárható, hogy a házi, adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül.
A kormány 2010-ben hirdette meg „pálinka szabadságharcát”, ami azt rögzítette, hogy jövedékiadó-mentességet kaptak a házi pálinkafőzők 50 liter 86 térfogat-százalékos otthon főzött, vagy bérfőzetett pálinkára. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy például 86 liter 50 százalékos, illetve 100 liter 43 százalékos párlat elkészítése is adómentesnek minősül.
Szakértők szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy sokan az adómentesség mögé bújva nagy pálinkamennyiséget főznek vagy főzetnek, és ezt illegálisan értékesítik. Az adómentes mennyiség ugyanis csak otthoni fogyasztásra szolgálhatna, azaz nem kerülhetne a piacra.
Nehéz megbecsülni az adóelmaradást, de az 2010-ben akár 5-6 milliárd, 2011-ben és 2012-ben évi 10-10 milliárd, 2013-ban pedig – a pálinkakészítési „boom” miatt akár 15 milliárd forint is lehetett. Ez önmagában 40 milliárd forintos hiányt jelenthetett a költségvetésekben, amit tovább súlyosbít pénzügyileg, hogy elmaradt az áfafizetés és a szeszipar is jóval kevesebb nyereségadót (és egyéb közterheket) fizetett, mint korábban. Enne mértékét a cikk szerint további 40-60 milliárd forintra lehet belőni, amiből az következik, hogy a teljes költségvetési bevételkiesés 2010 óta elérhette a 80-100 milliárd forintot is.
