Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tavaly 5 százalékkal lett kevesebb a 2012-ben bevezetett chipasadóból (hivatalos nevén népegészségügyi termékadó, vagy NETA) befolyt bevétel. Az adó sós snackekből befizetett része 9 százalékkal lett kevesebb. Ugyanis a legtöbb sós nassolnivaló – főleg a snack-befizetések zömét teljesítő pálcika, perec, kréker, sajtostallér - értékesítése a 2012-es zuhanást követően még 2013-ban is tovább esett. Ennek a termékkörnek az alsó ártartományában előfordul a mindössze 350-500 Ft/kg nettó ár is, melyből a NETA mértéke 50-70 százalék-ot tesz ki - közölte a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma. (A szervezet 2011-ben alakult olyan családi tulajdonú cégekből, amelyek Magyarországon működő üzemekben sós snack termékeket állítanak elő.)
A hazai sós snack gyártók többsége már komoly értékesítési gondokkal küzd. Egyes gyártók megszűntek vagy a megszűnés szélén állnak, a szerencsésebbek pedig egyéb termékek gyártására vagy export termelésre nyergeltek át. A hazai étkezési búzatermés 1 százalékát felhasználó, és a magyar búzából a legnagyobb értékű készterméket előállító snackgyártás visszaszorulása nyomán a búzatermelők is kárt szenvednek.
A piac szűkülése mellett az adóbefizetés elkerülése is hozzájárulhat a sós termékekre kivetett chipsadó visszaeséséhez. Beszédes adat, hogy a NAV szerint tavaly év végén 137 gyártó fizetett sós NETÁ-t, noha piackutatási adatok szerint az ilyen termékkört forgalmazó vállalkozások száma 200 felett van. Az adó megfizetése viszonylag könnyen kikerülhető úgy, ha egy forgalmazó olyan terméket árul, amelyek külföldi gyártója hamis nyilatkozatot állít ki a termék sótartalmáról, mintha az nem érné el a törvényben meghatározott 1 százalékos határértéket.
