Litvánia gazdasága 2009-ben 14,8 százalékkal esett vissza, mostanra viszont a GDP újra meghaladja a válság előtti szintet – ezt már Vitas Vasiliauskas, a litván jegybank igazgatótanácsának elnöke mondta. Sadzius pedig rámutatott, hogy a válságban 10 százalék közelébe ugró költségvetési hiány tavaly 3,2 százalék volt, idén pedig várhatóan 1,9 százalékra mérséklődik. Mint mondta: még nem biztos, hogy sikerül, nem túl derűlátó, de van némi esély, hogy a litván büdzsé 2016-ra egyensúlyba kerül.

Sadzius szerint egy kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező ország számára nem igazán lát más lehetőséget, mint a csatlakozást az euróövezethez, amelyet az EU magjának nevezett.

Vilnius 2006-ban már egyszer nekifutott, hogy bevezesse ez eurót, ám akkor az infláció magasabb lett a megengedettnél, majd kétszámjegyűre nőtt. Sadzius szerint a legfőbb lecke, amelyet meg kellett tanulniuk, az volt, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése nem "bűvésztrükk", azokat nem elég névleg teljesíteni, kulcsfontosságú, hogy a feltételek teljesülése fenntartható legyen.

Sadzius figyelmeztetett, hogy az euró bevezetésével csökkeni fog a kamatláb Litvániában, a jelenleginél valamivel olcsóbbá válik majd a hitelezés, és az olcsó pénz "nem bölcs" pénzügyi döntésekre késztethet egyeseket, amit szerinte el kell kerülni.

Vitas Vasiliauskas jegybankelnök a beszélgetésen "nagyon-nagyon logikus" lépésnek nevezte, hogy Litvánia bevezesse az eurót, mint mondta, a korábbi próbálkozással ellentétben Litvánia gazdasága nemcsak nominálisan, az elvárt főbb makromutatók szintjén konvergál az eurózónához, a konvergencia valós.

Kitért arra is, hogy a litván bankszektor az ország gazdaságához mérten nem túl jelentős, főleg skandináv bankok leányvállalataiból áll, egészséges, likviditása és kapitalizációja megfelelő. Vasiliauskas szerint most egyáltalán nem fenyeget az a veszély, hogy elszabadulna az infláció. Idén 0,7, jövőre 1,5, azután pedig 1,9 százalékos pénzromlásra számít – mondta.

Mind a jegybankelnök, mind a pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy aggasztja őket ugyan egy esetleges gazdasági háború, amely az EU és Oroszország közötti szankciókból, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok drasztikus megromlásából következne, de aggályaik nem túl súlyosak, mert Litvánia kereskedelmét ez inkább közvetetten érintené, az exportnak alig 5 százaléka irányul ugyanis közvetlenül Oroszországba.

Elismerték ugyanakkor, hogy az ország földgázellátása teljes mértékben Oroszországtól és a Gazpromtól függ, jelenleg Litvánia gázhálózata nincs is összekötve a többi uniós tagállammal. Reményeik szerint viszont 2014 vége felé működni kezd az ország első LNG-terminálja, amelyen keresztül az orosz gáztól függetlenül tankerhajókon érkezhet Litvániába a cseppfolyóssá alakított földgáz.