Nem egyeztethető össze az uniós joggal a pálinkafőzés adómentessége az Európai Unió Bírósága szerint – derült ki a testület csütörtökön kiadott ítéletéből. A pálinkafőzés adómentessége – 50 literig, 86 térfogat-százalékos párlatra – a második Orbán-kormány első szimbolikus intézkedéseinek egyike volt. Orbán Viktor 2010. június 8-án, az éppen akkor megalakult kormány első, 29 pontos akcióterve egyik intézkedéseként jelentette be a házi pálinkafőzés adómentességét. Emiatt az Európai Bizottság 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert Magyarország az adómentességre vonatkozó intézkedést nem vonta vissza.

A bírák úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele.

A kormány megkezdi a tárgyalásokat

A saját fogyasztásra szánt házi pálinkafőzést 2010 szeptemberétől tették szabaddá. A kormány ezt részben azzal indokolta, hogy nem szeretné, ha a "nemzeti italunk és a hozzákapcsolódó szokások feledésbe merülnének". Azóta a kistermelők a saját kertjükben megtermett gyümölcsből legálisan pálinkát főzhetnek és a magánfogyasztásra szánt, legfeljebb 50 liter pálinka főzése után nem kell jövedéki adót fizetni, valamint olcsóbb lett a bérfőzés díja is.

Az EU úgy döntött, hogy adókötelessé kell tenni  Magyarországon a pálinkafőzést 50 liter alatt is – reagált a csütörtöki ítéletre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat a bizottsággal, és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban.

A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a  kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – írja az NGM.

Az NGM kitér arra, hogy a gazdák  2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni. A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést.

Megroppantotta a szeszpiacot

A pálinkafőzés adómentessége a mélybe rántotta a pálinkapiacot. Az intézkedés hatályba lépése óta, elképesztő mennyiségű, akár 20 millió liter pálinka is feketén kerülhetett forgalomba, és a szeszipari cégek korábbi piacaiknak csaknem felét elvesztették. Emiatt a piacon már megjelentek olyan jóslatok, hogy rövid időn belül akár a teljes hazai szeszipar összedőlhet.

Az Agrárszektornak nyilatkozó iparági szakértők szerint az sem kizárható, hogy a házi, adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra került. A legnagyobb gondot az okozza, hogy sokan az adómentesség mögé bújva nagy pálinkamennyiséget főznek vagy főzetnek, és ezt illegálisan értékesítik. Az adómentes mennyiség ugyanis csak otthoni fogyasztásra szolgálhatna, azaz nem kerülhetne a piacra. A házi pálinkafőzőknek adott engedmény azt jelentette, hogy például 86 liter 50 százalékos párlatot lehetett előállítani otthon vagy bérfőzésben adómentesen, ezzel azonban a gyakorlatban 100 liter 43 százalékos párlat elkészítése is adómentesnek minősült.

A legális bérfőzdék általában 6-7 millió hektoliterfoknak megfelelő pálinkát állítanak elő évente, de 2013-ban ez a mennyiség közel 3 millió hektoliterfokkal, azaz 40-50 százalékkal nőtt. Ehhez azonban még hozzáadódik az otthoni berendezésekben lepárolt mennyiség is, amiről legfeljebb következtetések vannak, mivel statisztikai adatok hiányában nehezen határozható meg, hogy mennyi. A szakértők azt feltételezik, hogy a hazai rövidital-fogyasztás nem csökkent az elmúlt években, így az iparági cégeknél tapasztalt kiesés lényegében megegyezik a feketepálinka-piac növekedésével.

A NAV adatai szerint 2009-ben a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfok volt, amelyet a bérfőzdékben előállított, 6,5 millió hektoliterfoknyi pálinka 25 millió hektoliterfokra növelt. Tavalyra viszont a legális forgalmazás 10 millió hektoliterfokra zuhant. 8 és fél millió hektoliterfoknyi alkoholtermék tűnt el a hivatalos statisztikákból – és valószínűleg átvándorolt – a pálinkapiac más szegletébe. Mindebből az következik, hogy a házi főzdékben készített párlat mennyisége 2013-ban elérhette az 5 millió hektoliterfokot is.

Sokat veszített a költségvetés is

Becslések szerint a feketepálinka-eladások miatt a költségvetés akár 80-100 milliárd forinttól is eleshetett 2010 óta. Az adóelmaradást persze nehéz megbecsülni. Ez 2010-ben akár 5-6 milliárd, 2011-ben és 2012-ben évi 10-10 milliárd, 2013-ban pedig – a tavalyi pálinkakészítési boom miatt akár 15 milliárd forint is lehetett. Ez önmagában 40 milliárd forintos hiányt jelenthetett a költségvetésekben, amit tovább súlyosbít pénzügyileg, hogy elmaradt az áfafizetés és a szeszipar is jóval kevesebb nyereségadót (és egyéb közterheket) fizetett, mint korábban. Enne mértékét további 40-60 milliárd forintra lehet belőni - írta az Agrárszektor korábbi elemzésében.