Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága. Az NGM tárgyalna az Európai Bizottsággal, és mindet elkövet, hogy a "pálinkafőzés hagyományai" tovább élhessenek.
Nem egyeztethető össze az uniós joggal a pálinkafőzés adómentessége az Európai Unió Bírósága szerint – derült ki a testület csütörtökön kiadott ítéletéből. A pálinkafőzés adómentessége – 50 literig, 86 térfogat-százalékos párlatra – a második Orbán-kormány első szimbolikus intézkedéseinek egyike volt. Orbán Viktor 2010. június 8-án, az éppen akkor megalakult kormány első, 29 pontos akcióterve egyik intézkedéseként jelentette be a házi pálinkafőzés adómentességét. Emiatt az Európai Bizottság 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert Magyarország az adómentességre vonatkozó intézkedést nem vonta vissza.
A bírák úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele.
A kormány megkezdi a tárgyalásokat
A saját fogyasztásra szánt házi pálinkafőzést 2010 szeptemberétől tették szabaddá. A kormány ezt részben azzal indokolta, hogy nem szeretné, ha a "nemzeti italunk és a hozzákapcsolódó szokások feledésbe merülnének". Azóta a kistermelők a saját kertjükben megtermett gyümölcsből legálisan pálinkát főzhetnek és a magánfogyasztásra szánt, legfeljebb 50 liter pálinka főzése után nem kell jövedéki adót fizetni, valamint olcsóbb lett a bérfőzés díja is.
Az EU úgy döntött, hogy adókötelessé kell tenni Magyarországon a pálinkafőzést 50 liter alatt is – reagált a csütörtöki ítéletre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat a bizottsággal, és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban.
A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – írja az NGM.
Az NGM kitér arra, hogy a gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni. A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést.
Megroppantotta a szeszpiacot
A pálinkafőzés adómentessége a mélybe rántotta a pálinkapiacot. Az intézkedés hatályba lépése óta, elképesztő mennyiségű, akár 20 millió liter pálinka is feketén kerülhetett forgalomba, és a szeszipari cégek korábbi piacaiknak csaknem felét elvesztették. Emiatt a piacon már megjelentek olyan jóslatok, hogy rövid időn belül akár a teljes hazai szeszipar összedőlhet.
Az Agrárszektornak nyilatkozó iparági szakértők szerint az sem kizárható, hogy a házi, adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra került. A legnagyobb gondot az okozza, hogy sokan az adómentesség mögé bújva nagy pálinkamennyiséget főznek vagy főzetnek, és ezt illegálisan értékesítik. Az adómentes mennyiség ugyanis csak otthoni fogyasztásra szolgálhatna, azaz nem kerülhetne a piacra. A házi pálinkafőzőknek adott engedmény azt jelentette, hogy például 86 liter 50 százalékos párlatot lehetett előállítani otthon vagy bérfőzésben adómentesen, ezzel azonban a gyakorlatban 100 liter 43 százalékos párlat elkészítése is adómentesnek minősült.
A legális bérfőzdék általában 6-7 millió hektoliterfoknak megfelelő pálinkát állítanak elő évente, de 2013-ban ez a mennyiség közel 3 millió hektoliterfokkal, azaz 40-50 százalékkal nőtt. Ehhez azonban még hozzáadódik az otthoni berendezésekben lepárolt mennyiség is, amiről legfeljebb következtetések vannak, mivel statisztikai adatok hiányában nehezen határozható meg, hogy mennyi. A szakértők azt feltételezik, hogy a hazai rövidital-fogyasztás nem csökkent az elmúlt években, így az iparági cégeknél tapasztalt kiesés lényegében megegyezik a feketepálinka-piac növekedésével.
Népszerű a pálinkafőzés |
2013-ban jelentősen megnőtt a pálinkafőzésre alkalmas gyümölcsök kereskedelmének volumene és intenzitása a Magro.hu piactéren a nyári-őszi időszakban. Az előző év hasonló periódusához képest mintegy 185 százalékkal több szilva, körte, kajszibarack, cseresznye, valamint alma adásvétele zajlott, és nagyon megugrott az érdeklődés a szőlőtörköly és cefre iránt is. Az említett gyümölcsöknél a pálinkafőzéshez való kapcsolódást csak valószínűsíthetjük, ám a törköly és cefre esetén ez teljesen nyilvánvaló. A mi adataink is azt erősítik meg, hogy a házi pálinkafőzés egyre népszerűbb Magyrországon - mondta Németh István, a Magro.hu, mezőgazdasági piactér ügyvezetője. |
A NAV adatai szerint 2009-ben a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfok volt, amelyet a bérfőzdékben előállított, 6,5 millió hektoliterfoknyi pálinka 25 millió hektoliterfokra növelt. Tavalyra viszont a legális forgalmazás 10 millió hektoliterfokra zuhant. 8 és fél millió hektoliterfoknyi alkoholtermék tűnt el a hivatalos statisztikákból – és valószínűleg átvándorolt – a pálinkapiac más szegletébe. Mindebből az következik, hogy a házi főzdékben készített párlat mennyisége 2013-ban elérhette az 5 millió hektoliterfokot is.
Sokat veszített a költségvetés is
Becslések szerint a feketepálinka-eladások miatt a költségvetés akár 80-100 milliárd forinttól is eleshetett 2010 óta. Az adóelmaradást persze nehéz megbecsülni. Ez 2010-ben akár 5-6 milliárd, 2011-ben és 2012-ben évi 10-10 milliárd, 2013-ban pedig – a tavalyi pálinkakészítési boom miatt akár 15 milliárd forint is lehetett. Ez önmagában 40 milliárd forintos hiányt jelenthetett a költségvetésekben, amit tovább súlyosbít pénzügyileg, hogy elmaradt az áfafizetés és a szeszipar is jóval kevesebb nyereségadót (és egyéb közterheket) fizetett, mint korábban. Enne mértékét további 40-60 milliárd forintra lehet belőni - írta az Agrárszektor korábbi elemzésében.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.