szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Központilag szabná meg az EU, hogy minden uniós polgár juthasson olcsó bankszámlához. A közösség tagállamaiban egyébként majdnem 60 millió embernek nincs banki kapcsolata, és az arányokat nézve a magyarok sem állnak túl jól. A kérdés viszont az: mi tekinthető "fapados" megoldásnak?

Az Európai Parlament (EP) áprilisban döntött arról, hogy mindenki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát az unióban, a díjaknak és feltételeknek pedig áttekinthetőnek, más termékekkel összevethetőnek kell lenni. Mindez azt jelenti, hogy bárki, aki jogszerűen tartózkodik az EU-ban, képes lesz alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát nyitni – akkor is, ha nincsen állandó lakcíme.

Az irányelv alapján megalkotott nemzeti jogszabálynak biztosítania kell, hogy az alapszintű fizetési számlával rendelkező banki ügyfelek az EU területén belül kártyával és az interneten egyaránt bonyolíthassanak le átutalásokat, számlájukról pedig vehessenek ki pénzt. Az ügyfelek ingyenesen, vagy alacsony díj ellenében hajthatják majd végre a tranzakciókat az EP szerint. A parlament ragaszkodott ahhoz is, hogy a könnyű hozzáférés, valamint az ajánlatok versenyzése céljából mindegyik EU-tagállamban legyen elegendő bank, amely az alapszolgáltatást nyújtó bankszámlákat kínálja. Emellett a legjobb ajánlatot kereső ügyfeleknek az egész EU területén elfogadható díj ellenében kell lehetővé tenni a bankszámlák közötti váltást.

Az EP azért is döntött a "fapados számlák" kötelező érvényű biztosítása mellett mindegyik uniós tagállamban, mivel az Európai Bizottság (EB) szerint 58 millió európai polgárnak nincsen legalább alapfokú szolgáltatásokat biztosító bankszámlája. A kép ráadásul igencsak eltér az egyes tagállamok között: míg Skandináviában az EB szerint szinte nincs olyan ember, akinek ne lenne bankszámlája, addig Bulgáriában az emberek 47, Romániában pedig 55 százalékuknak nem rendelkezik ilyennel (az uniós átlag 14 százalék). Magyarországon az emberek 27 százalékának nincsen bankszámlája, ezzel az egyik legmagasabb értéket produkáljuk az EU-n belül.

Egy alapszintű bankszámla hiánya azért is jelent problémát, mivel ez előfeltétele annak, hogy az emberek teljes mértékben részt vegyenek a modern kor gazdasági és társadalmi folyamataiban. A nemzetközi technológiai változások ráadásul abba az irányba is mutatnak, hogy a készpénz használata egyre inkább visszaszorul, de ha meg is marad a bankók fizikai ropogtatása, az igencsak megdrágul.

Magyarország: szinte már van alapszámla

A már említett uniós alapszámla – vagyis a mindenki számára elérhető olcsó bankszámla – ugyanakkor Magyarországon szinte már elérhető. A kormányzat a pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett akcióval ingyenessé tett havi két készpénzfelvételt, így e téren jelentős költségcsökkentés lépett életbe.

Bankszámlát mindenkinek!
©

Az már más kérdés, hogy a kormány mindezt azért préselte ki a bankokból, mivel a pénzintézetek a nyakukba kapott szektorális pluszterhek – bankadó, tranzakciós illeték – következtében jelentős díjemeléseket hajtottak végre (melyeket épp most vett rendkívüli górcső alá a felügyeleti szerepet is ellátó jegybank, sőt, komoly bírságokat is kiszabtak a szerintük jogszerűtlen díjemelések miatt, a fogyasztók pedig pénzt kapnak vissza bankjaiktól). A probléma ugyanakkor az, hogy az alapszámlával azokat kellene megcélozni, akik még nem rendelkeznek banki kapcsolattal.

Ezen tömegeknek – Magyarországon is több millió emberről van szó – rendkívül alacsony költségű számlát kellene biztosítani (az EU "ésszerű" költségeket határozott meg), hogy egyáltalán el lehessen őket érni. A Magyar Bankszövetség ajánlásában jelenleg az szerepel, hogy az alapszámla havi költsége nem haladhatná meg a minimálbér 1,1 százalékát – ez jelenleg 1116 forint –, ám e kritériumnak Az én pénzem pénzügyi portál szerint jelenleg is majdnem mindegyik pénzintézet megfelel valamelyik számlacsomagjával. A havi ezer forint körüli havidíj – több számla is e körül az összeg körül hintázik – ugyanakkor nem biztos, hogy igazán vonzó lesz azoknak, akik eddig sem bankoltak. Ők leginkább az 55 év felettiek, kevésbé képzettek közül kerülnek ki az EB szerint, és minden bizonnyal a kevésbé tehetősek is jelentős számban képviseltetik itt magukat.

Emellett azonban azt is érdemes számításba venni, hogy azok a magyarok, akiknek nincs bankszámlájuk, azért nem rendelkeznek ilyennel, mivel nincs szükségük rá, vagy nem is akarnak bankszámlát nyitni (az e helyzetben lévő magyarok 84 százaléka válaszolt így a számla hiányát firtató kérdésre). Utóbbiakat tehát először is meg kellene győzni, hogy van értelme bankszámlát nyitni – adott esetben akkor is, ha éppen nincs munkahelyük.

Lehet, hogy nem is a bankszámla a legjobb megoldás

Bár az EU igyekszik az olcsó bankszámlákra fókuszálni, és a tradicionális banki termékek területén próbál nyomást gyakorolni az egységes piacon, ám elképzelhető, hogy igazából nem a fapados számlákkal lehet bevonzani az embereket a bankrendszerbe. A Vodafone ugyanis 2007-ben Kenyában már elindított egy M-Pesa nevű mobilalapú fizetési-utalási, mikrofinanszírozási szolgáltatást, a rendszer pedig azóta szélsebesen terjedt el az afrikai kontinensen, sőt, már Indiában és Fidzsin is lehet használni.

A szolgáltatás lényege az, hogy az ügyfelek regisztrálnak egy szerződött ügynöknél – ez lehet például egy mobilszolgáltató ügyfélpontja, vagy más kiskereskedő is –, itt készpénzt váltanak be elektronikus pénzre, amivel különböző termékekért, szolgáltatásokért (például közüzemi számlákért, taxi viteldíjért) tudnak fizetni, vagy el tudják utalni a pénz családtagjaiknak. A tranzakciókat külön biztonsági kóddal lehet engedélyezni, a teljesülésről pedig a küldő és a fogadó fél is SMS-értesítést kap. A fogadó fél azonnal megkapja a pénzt, nem kell ugyanannál a mobilszolgáltatónál lennie, és fel is veheti azt egy szerződött ügynöknél. A szolgáltatással azokat igyekeznek megcélozni, akik nem rendelkeznek banki kapcsolattal, vagy csak nagyon korlátozottan tudnak pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni.

Mobilfizetés – Afrikában és Kelet-Európában ehhez nem is kell okostelefon
©

A rendszer a jelek szerint bevált, tavaly év végén majdnem 17 milliónyian használták az M-Pesát különböző országokban. A kenyai jegybankelnök szerint a rendszer olyannyira elterjedt az afrikai államban, hogy szinte már mindenhol így fizetnek, a mobilfizetési rendszer pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a banki szolgáltatásokból kizártak aránya.

A rendszer idén márciustól már Romániában is elérhető, ahol szintén milliók nem rendelkeznek bankszámlával, míg mobiltelefonja szinte mindenkinek van. Ráadásul nem okostelefon kell a rendszerhez: a Vodafone elemzői szerint Nyugat-Európában egyelőre nem is igazán terv előrukkolni az M-Pesával, ott a különböző okostelefonos alkalmazások segítségével már jelenleg is sokan bankolnak mobiljukról. A cég szolgáltatásával leginkább Kelet-, illetve Közép-Európára koncentrálhat, itt ugyanis kevesebb használnak még okostelefont – bár dinamikusan növekszik az arány –, és a bankszámla-penetráció is alacsonyabb. A Vodafone-nak a régióban Magyarországon és Csehországban leánycége, Lengyelországban, Lettországban és Ausztriában pedig más partnerekkel közös vállalata van, így logikus lehet – illetve a cégnél is beszéltek már terjeszkedésről –, ha ezeken a piacokon jelenne majd meg e termékével.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!