Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Közel 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 35 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nyilvánosságára hozott közleményében. A jegybank az érintett szervezeteknek megtiltotta a jogsértés folytatását és elrendelte a jogtalanul elvont díjtöbblet visszafizetését. A jegybank a 2012. január 1. és 2013. december 31. között megjelent hirdetményeket vizsgálta.
Milliárdos bírságot szabott ki az MNB
Fülöp Máté
Az eddig lezárult eljárásokban a következő jogsértéseket tárta fel:
- Hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben.
- A kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatálybalépése előtt kevesebb mint két hónappal hirdették meg.
- A kedvezőtlen szerződésmódosítás hatálybalépése előtt két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat felmondási jogukról.
- Elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát.
- Az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt.
- Korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetendővé, ami gyakorlatilag új díj bevezetése a jegybank szerint.
- Megváltoztatták a díjszámítás módját.
Az egyoldalú díjemelés jogát a jogalkotónak meg kellene szüntetnie, erre nincsen szükség – mondta Windisch László, a jegybank alelnöke a bírság ismertetéséről szóló sajtótájékoztatón. Az alelnök hozzátette, hogy ha a pénzintézet díjat emel, biztosítania kell, hogy az ügyfél felmondhassa a szerződést, és elegendő időt kell biztosítania. A díjmentesnek ígért szolgáltatásokért a bank később sem jogosult díjat felszámítani, pedig ez jellemző eljárás Windisch szerint.
Az alelnök közlése szerint volt olyan szolgáltató, ahol 40 számlacsomaggal kapcsolatban vezettek be új díjat. Volt olyan is, ahol gyakorlatilag az összes fogyasztójukat sújtották jogtalan díjemeléssel. 33 ügyben a jogosulatlanul beszedett díjak visszafizetésére kötelezték a pénzintézeteket. A törvényben meghatározott maximális bírságot megközelítő büntetést kaptak a bankok. A bírság mértéke azt szolgálja Windisch szerint, hogy lezárják a pénzintézetek által folytatott jogtalan gyakorlatot.
Az MNB név szerint közölte a megbírságolt bankokat is. A legnagyobb, 98 millió bírságot az Erste, Raiffeisen és az MKB Bank kapta, de 95 milliós bírságot kapott az FHB, 93 milliósat a Budapest Bank és 60 milliós bírságot az OTP, illetve a Citibank.
hvg.hu
A jegybank közleménye szerint a 33 visszafizetésre kötelezett pénzintézetnek idén április 30-ig kell visszattérítenie a jogtalanul levont díjakat. A fogyasztóknak nem kell semmit tenniük, nem kell bemenniük a bankjukhoz. Az intézkedés teljesítéséről a bankoknak május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.
A jegybank a bírságok megállapítása során figyelembe vette a jogsértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát.
Kérdésre válaszolva Windisch László elmondta, hogy a jegybank jogértelmezése szerint a nulla forintos díj nem díj. Ez nem egy bevezetett díj, hanem egy marketing eszköz. Akkor tekinthető bevezetett díjnak, ha a fogyasztó tisztában lehet vele, hogy a jövőben számíthat az akciós díjtétel emelésére. Hozátette, állnak elébe a bankok által indított pereknek, alaposan körüljárták a probléma jogi kérdéseit.
Az MNB bizonyos pénzintézetekre a törvény által ilyen esetekre meghatározott maximális 100 millió forintos bírságot szabta ki.
Arra a kérdésre, hogy a tranzakciós illeték miatti díjemelések miatt bírságolt-e a jegybank, Windisch azt válaszolta, a díjemelés okát nem vizsgálták, hanem a jogszerűségét. A fogyasztóknak visszafizetendő összeg Windisch László szerint "tízmilliárdos nagyságrendet jelenthet".
A sajtótájékoztatón a jegybank képviselői elmondták azt is, hogy a vizsgálatokat folytatják.
