Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Összesen kb. 150 millió forintot költ az állam az országgyűlési képviselők lakhatására: 120-180 ezer forintokért bérelnek nekik olyan budapesti lakásokat, amelyek nem lehetnek nagyobbak 50 négyzetméternél.
Havi 186 ezer forintért bérel lakást a VI. kerület nem túl felkapott részén, az Eötvös utcában az egyik parlamenti képviselőnek az Országgyűlési Hivatal – írta a keddi Blikk. Ez a törvényben meghatározott legnagyobb összeg, amiért lakást bérelhet az állam az országgyűlési képviselőknek.
A jogszabály szerint a képviselőknek legalább 35, de legfeljebb 50 négyzetméteres lakást bérelhet a Országgyűlési Hivatal.
Ez a lakás a rekorder, de a többi ingatlan bérleti díjánál sem fukarkodnak az adófizetők pénzével. Az újlipótvárosi Hegedűs Gyula, illetve a Pannónia utcában például 138-180 ezer forintért vesznek ki albérletet a képviselőknek, a II. kerületi Szász Károly utcában 122 ezerért, a Belvárosban pedig 118-156 ezer forintért. Az egyik képviselő közvetlenül a Parlament mellett, a Kossuth téren lakik havi 156 ezer forintért.
Hétfőig egyébként 81 képviselő élt a lakhatási lehetőséggel, 13 szerződést már meg is kötött az Országgyűlési Hivatal.
A lap szerint havi átlag 150 ezer forintos bérleti díjjal számolva a hivatal csaknem 150 millió forintot költ a képviselők lakhatására. Ám tekintve, hogy az igények száma állandóan változik, az összeg csak hozzávetőleges.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”