Szakmai cikket jelentetett meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államadóságg alakulásáról. Mint ismeretes, épp a jegybank közölte nemrég, hogy majdnem rekordszintre, a GDP 85,1 százalékára ugrott 2014 második negyedévében az államadósság. A jegybank szakértői cikkükben most azt írják, a félévi adat a várható éves folyamatokat nem pontosan tükrözi, ezért az bővebb magyarázatra szorul. (A hvg.hu a héten nagyobb cikket írt arról, hogy a kormány úgy tűnik, elbukott az államadósság elleni harcban, ezt itt lehet elolvasni).

Betáraztunk forrásból

Az MNB szakértői szerint fontos látni, hogy az idei első félévben az állami pénzügyi tartalékok felhalmozása gyakorolta az első félévben a legnagyobb szerepet az adósság növekedésében. A központi költségvetés rendelkezésére álló forint- és devizabetétek összege jelentős mértékben, mintegy 1600 milliárd forinttal, a GDP 5,3 százalékával emelkedett a félév folyamán, az összeg elérte a 2260 milliárd forintot a jegybanknál vezetett számlán. Az MNB szakértői megjegyzik, hogy mindez az államkötvények iránti erőteljes kereslet miatt következett be, a felkínált papírokat rendre alacsonyabb hozammal és nagyobb mennyiségben értékesítették a tervezettnél.

Három ok miatt nőtt az államadósság, de év végére már alacsonyabb mutatót vár a jegybank

Fülöp Máté

A szakértők felhívják arra a figyelmet, hogy az államkötvények iránti magas kereslet a második negyedévben jelentős részben az MNB önfinanszírozási programjából fakadt. A magasabb állampapír-piaci kereslet hatására az adósságkezelő emelheti forintkibocsátásait, ezáltal növelheti az állam forinteszközeit, ami átmenetileg magasabb államadósságot eredményez, ugyanakkor a második lépésben viszont lehetővé válik az állam devizaadósságának forintforrásból történő törlesztése, ami az államadósság csökkenését fogja eredményezni.

A szakértők megjegyzik, hogy az idei első félévben a kibocsátás túlteljesült, a 2014 második felében az állam nettó értelemben várhatóan több adósságot fizet vissza, mint amennyit felvesz.

Az év második felében futnak be a bevételek

Az adósság felfutásának másik indokaként a jegybank szakértői kiemelik, hogy a költségvetési hiány "orrnehéz". Vagyis a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szezonalitásából eredően az éves hiány nagy része az első félévben alakul ki. Szinte minden évben, így például 2012-ben és 2013-ban is a költségvetés első félévi hiánya a teljes éves deficit körülbelül 80 százaléka volt.

A jegybank munkatársai hozzátették, hogy az idén is hasonlóan alakulnak a költségvetési folyamatok. A második félévben a jegybank szakértői szerint az alacsonyabb hiány és a GDP további emelkedése mellett a költségvetési egyenlegből fakadó adóssághatás jelentősen csökkenhet.

Gyengült a forint, ez is megdobta a rátát

Harmadik okként a jegybank szakértői az államadósság deviza részének (a teljes államadósság 40 százaléka) árértékelődését nevezik meg, mint az államadósság szintjét emelő tényezőt. A forintárfolyam az euróval szemben a 2013. év végi 297-es és az előző negyedév végi 307-es árfolyamhoz képest 310 forint/euróra gyengült a második negyedév végére. Az árfolyamváltozás az év végihez képest a GDP 1,3 százalékával, míg az előző negyedévhez képest a GDP 0,2 százalékával növelte az adósságrátát. A forint-euró árfolyam 1 forintnyi elmozdulása mintegy 0,1 százalékponttal változtatja meg a GDP-arányos adósságrátát.

A szakértők megjegyzik, hogy ezek a tényezők csak az államadósság nominális szintjét határozzák meg, de a GDP alakulása is hatással van minderre, ugyanakkor a félévi nominális GDP-re vonatkozó KSH-adat még nem áll rendelkezésre, így részletesebben ezt a hatást nem vizsgálták.

A jegybank szakértői a cikkben emellett megismétlik azt, hogy az MNB júniusi inflációs jelentésében változatlan 2013. évi árfolyamszintet feltételezve a GDP 78,7 százalékára becsülte a 2014. végi adósságrátát. Ugyanakkor hozzátették, hogy a tényleges adósságráta nagymértékben függ majd a december 31-én fennálló árfolyamtól, így arra megalapozott becslést tenni szerintük igen nehéz. A mai árfolyamszint mellett nagyjából a tavaly év végi mértéke körül alakulhat a 2014 végi adósságráta – szögezték le a szakértők. Viszont ha a GDP növekedése a várt 2,9 százalék helyett kicsivel magasabb lesz, akkor az pár tizeddel mérsékelné az adósságrátára vonatkozó prognózist.

Az államadósság kérdésével részletesen foglalkozik a HVG hetilap e heti számának Dosszié rovata.