szerző:
hvg.hu

Beszántott magán-nyugdíjpénztári megtakarítások ide, adósságcsökkentő alap oda, nagy kormányzati fogadkozások amoda, mostanra majdnem rekordszintre, több mint 25 ezer 400 milliárd forintra emelkedett a magyar államadósság. A kormány éveken át hangoztatott retorikája szerint az államadósság ellenség, az erre épülő gazdaságot az első szélroham romba dönti. 2020-ig a jelenlegi szinten ragadhat az államadósság, a kabinet most issza meg az elmúlt négy év váratlan húzásainak a levét, a paksi bővítésre felvett hitel pedig csak nehezíti a helyzetet.

Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához.

Tudják, ki mondta ezt? Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki majdnem két éve, egy Litvániában tartott előadáson, ahol azt is hozzátette, hogy a 2010-es kormányváltáskor a 80 százalék feletti GDP-arányos államadósságszint már közel járt az adósrabszolgasághoz. 2011-ben pedig a kormányfő arról beszélt, hogy az államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győznek le, "az ellenség győz le minket". Ekkor úgy fogalmazott, hogy az első csatát az államadósság elleni háborúban megnyertük. Arról is szólt a kormányfő 2011-ben, ahogy az államadósság szintjét 2014-re a GDP-hez mérten 65-70 százalékra viszik le. Orbán szerint azért is fontos az államadósság elleni küzdelem, mivel az államadósságra épülő gazdaságot az első szélroham romba dönti. Erről a kormányfő 2013-as évértékelőjében beszélt.

Az államadósság elleni harc végletekig történő fokozásából ugyanakkor nem csak a kormányfő, hanem más kormánytagok is kivették a részüket. Cséfalvay Zoltán, az NGM korábbi államtitkára 2011 szeptemberében arról beszélt, hogy Magyarország legfőbb ellensége az államadósság, és ha ezt a harcot elbukja a kormány, akkor minden bukik. Az NGM nem fukarkodott a jelzőkkel tavaly sem: Magyarország a legsikeresebb az Európai Unióban az államadósság csökkentésében. A minisztérium közlése szerint az adósság szintjét tekintve hazánk Európa középmezőnyébe tartozik, ugyanakkor 2010 második negyedéve, vagyis a kormányváltás óta szinte egyedülálló módon csökkenteni tudja adósságát. Ekkor 78,6 százalékon állt a GDP-arányos mutató.

Az államadósságos örökzöld téma ugyanakkor szép lassan kikopott a kormányfő beszédeiből, valószínűleg nem véletlenül, Orbán idei évértékelőjében sem szerepelt már a slágertéma, ahogy ezt az Index is kiszúrta.

Ez a harc nem jött be

Bármennyire is igyekezett  – szóban legalábbis – államadósságot csökkenteni, úgy fest, ezt a saját maga által a legfontosabbnak titulált háborút elvesztette a kormány, a pár éve nagy csinnadrattával bejelentett céloknak nem sikerült megfelelni. A jegybank friss statisztikája szerint ugyanis idén június végén 85,1 százalékon állt az államadósság.

Ez majdnem történelmi rekord. A rendszerváltás utáni gazdasági mélyrepülés 90 százalék fölé tolta az adósságot, de az azóta eltelt húsz évben ennél durvább szinten csak négy éve, a kormányváltás után nem sokkal, az emlékezetes Kósa–Szijjártó-féle megszólalások után állt a mutató (85,6 százalék), amikor is komolyan gyengült a forint.

A Portfolio.hu rávilágított arra, hogy például a költségvetés az éves hiány jelentős részét az év első felében halmozza fel, így az államadósság a második félévben valamelyest csökkenni fog. Csakhogy kérdéses, hogy mennyire, kétséges ugyanis, hogy tartani tudja a kormány a csökkenő adósságpályát, ehhez év végére a 79,4 százalékos szint alá kellene menni. A Nemzetgazdasági Minisztérium persze most is fogadkozik, hogy év végén a tavalyi alatt lesz az adósság.

Orbán Barrosóval 2010-ben Brüsszelben: a magasabb hiány nem ment át
©

Elégett a nyugdíjpénz

Bárhogy is alakul majd év végére a mutató, az látszik, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan a 79-85 százalékos szint között ingadozott az államadósság.

Pedig 2010-ben még arról volt szó, hogy a hiányt a kormány elengedi, és így indítják be a növekedést, ám erre a tervre Brüsszelből egy igen hangos nem érkezett. A kormány így máshoz volt kénytelen nyúlni, Orbán 29 pontos gazdasági akciótervet jelentett be 2010 júniusában, ennek a programnak ugyanakkor adócsökkentés volt a része (például az egykulcsos családi kedvezményes személyi jövedelemadó), ám ezzel párhuzamosan előbb a bankokra, majd más szektorokra is különadót vetett ki a kabinet. A kormány ekkor még nem foglalkozott kiemelten az államadósság elleni küzdelemmel, ez csak a 2010 őszén elindított magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása kapcsán került előtérbe, ám ott sem az első lépcsőben. A fő indok ekkor az volt, hogy lyuk tátong az állami nyugdíjkasszán, ezért is volt szükség először a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átcsatornázására, a teljes vagyon későbbi államhoz terelését pedig mentőcsomagként harangozták be kormányzati oldalról.

Az államadósság elleni küzdelem első igazi megjelenése talán egy 2011 elején megjelent Orbán-interjúhoz köthető, ekkor kapott nagyobb szerepet a mutató fontossága. A harc alatt ráadásul a magán-nyugdíjpénztáraktól 2010-11-ben einstandolt 3 ezer milliárd forint körüli összeg – az a magyar GDP körülbelül 10 százalékának felel meg – jelentős részét is az államadósság apasztására használta fel a kormányzat (egy másik részét pedig folyó kiadásokra, erről bővebben itt írtunk). Ugyanakkor a 4,5 százalékos azonnali államadósság-lefaragás igen hamar el is párolgott, hiszen például a forint gyengülése, illetve az 500 milliárdos Mol-pakett megvásárlása (ezt a részvénycsomagot a 2008-ban lehívott IMF-hitelkeret fel nem használt részéből vette meg a kormány) ellene hatott ennek a folyamatnak.

Államadósság elleni alap: szerény mérleg
Alig csordogált be összeg a 2011-ben létrehozott államadósság elleni alapba, melynek elnöke az év végén le is köszön a posztjáról. Három év alatt mindössze 286 millió folyt be. A legtöbbet – több mint 20 millió forintot – Szomor Dezső gazdálkodó adta, de Gattyán György is tízmilliót utalt. A politikusok közül Surján László és Matolcsy György is milliókat fizetett be. "Nagyon lelassultak a befizetések, csökkent az érdeklődés is. Nem állt mellém senki. Óriásit csalódtam, teljesen elkeseredtem. Most az év végén le is köszönök. A családom nevében ígértem fejenként kétmillió forintot. Ebből nyolcat már befizettem, még kettő hátra van, ezt idén beadom, de utána vége" – mondtaBorsnak Horváth Tihamér, az alap elnöke, aki azt nem szeretné, hogy megszűnjön az alap, de azt másnak kell majd vezetnie.

Az államadósság csökkentésének fonákságát, vagyis azt, hogy igazán nem is nagyon csökken a mutató, bármennyire is fogadkozott a kabinet, az NGM-ben is érzékelhetik, mivel a minisztérium honlapján elhelyezett adósságmérő az évek során hol eltűnt, hol újra felbukkant, a mutató frissítése pedig sokszor nem sikerült. Az adósságnyomás-mérő tavaly szeptemberben került le véglegesen az NGM honlapjáról, a minisztérium közlése szerint azért, mivel nem maradt kapacitás az üzemeltetésére, a mérő levételével havi 400 ezret még spórolnak is, illetve így elkerülhetik az adatszolgáltatások párhuzamosságát is.

A váratlan húzásoknak most issza meg a kormány a levét

A csökkenő adósságpályával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nem csak itthon szúrnak szemet. Az államadóssággal kapcsolatos problémákra idén júliusban már Brüsszel is figyelmeztetett: újraindulhat Magyarországgal szemben az uniós túlzottdeficit-eljárás 2015 tavaszán, mégpedig azért, mivel ha hazánk nem tesz pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az államadósság csökkentésére vonatkozó uniós szabályt.

Az Európai Bizottság (EB) szakértői szerint problémás a magyar (külső) államadósság magas szintje, a magas újrafinanszírozási igény, illetve az alacsony növekedési potenciál (a 2015-ös növekedés már lényegesen lanyhább lehet az ideinél). Az EB szerint ha Magyarország meg akar felelni az adósságcsökkentési feltételnek, akkor pótlólagos költségvetési intézkedésekre lesz szükség, magyarul meg kell húzni a nadrágszíjat.

Igazából most üt vissza az Orbán-kormány elmúlt négy évének gazdaságpolitikája, az, hogy sokszor meglepő módon, egyeztetéseket nélkülözve, és a jogbiztonságot is hátra sorolva vetettek ki adókat és emeltek meg meglevőket. Ez ugyanis a befektetési kedvet vette és veszi el a vállalkozóktól, ami alacsony gazdasági növekedésben csapódik le. Az államadósságot ugyanis hosszú távon elsősorban a gazdasági növekedésen keresztül lehetne kinőni – erőteljes magyar gazdaságról azonban nem beszélhetünk.

Paks 2 megdobhatja az államadósságot

A lefelé ívelő adósságpályába vetett hitet ugyanakkor a paksi bővítés is komolyan erodálhatja. Bár a kormány részéről júniusban elhangzott, hogy az orosz technológiai és pénzügyi részvétellel, 10 milliárd eurós, vagyis 3000 milliárd forintnál, az állam által bekebelezett magán-nyugdíjpénztári vagyonnál is nagyobb hitellel elinduló paksi bővítés olyan ütemben keletkeztet költségeket, hogy a csökkenő adósságpálya ezzel együtt is fennmarad, a hitelszerződés ugyanakkor növeli majd az államadósságot, erről épp Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt pár hónapja. A miniszter szerint tíz éven keresztül évente 300 milliárdot fordíthat az állam a beruházásra, vagyis ez megdobhatja a – kormány által vallott szerint még így is csökkenő pályán maradó – államadósságot. A miniszter ehelyett azt domborította ki, hogy a paksi fejlesztés emberek tízezreinek adhat munkát, olcsó áramhoz jutnak majd a polgárok, emellett pedig a magyar állam vagyona is gyarapodik.

Egyre csak gyűlik az államadósság, pedig korábban még a 65 százalékos szintet sem látták elérhetetlennek a kormánynál
©

Kérdéses viszont, hogy hogyan is állhat csökkenő pályára az államadósság az évi 300 milliárdos tétel esetében, a hitel visszafizetése ráadásul csak 2026-tól kezdődik, addig rendelkezésre állási díjat és a felvett összeg kamatait fizetjük. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke – akit nem lehet azzal vádolni, hogy a kormánnyal szemben kritikus hangnemben szólalna meg – ugyanakkor úgy látja, hogy 2020-ig az államadósság beragad a mostani szinten, ha a növekedés 3 százalék lesz, akkor csak évtizedes távlatokban mehet le 50-60 százalékos szintre (ennél rosszabb növekedéssel még tovább tarthat ez a folyamat). 2016-tól ugyanakkor a kormányt törvényi kötelezettség terheli, hogy érdemi államadósság-csökkentés történjen, ugyanis az adósságcsökkentési szabályok egyes elemeinek betartását eddig elnapolta a kormányzat.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nehezen alszik el a gyereke? Ezek a tippek segíthetnek!

Nehezen alszik el a gyereke? Ezek a tippek segíthetnek!

Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"