Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A hitelintézetek magyar állam ellen indítptt pereiben a törvényszék korábban elhalasztotta az ítélethozatalt, vagy elutasította a kérelmet, valamint az Alkotmánybírósághoz fordulásra tett javaslatot is. A Fővárosi Törvényszék most először, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet perében fogadta el a hitelintézet javaslatát, és az Ab elé terjeszti az ügyet.
A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közölte, soron kívüli alkotmánybírósági elbírálásban bízik az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet devizahiteles ügyében. A tárca határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály. Rögzítették ugyanakkor: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.
Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében egyébként szeptember 22-re halasztotta a határozat kihirdetését a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felperes takarékszövetkezet azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződések esetében alkalmazott általános szerződési feltételei (ászf), valamint egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötései tisztességesek, ezért érvényesek. Kérte továbbá, hogy a bíróság ítéletével erősítse meg, hogy a referenciakamat alkalmazása, annak esetleges emelése vagy csökkentése nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ezért arra a törvényi vélelem nem vonatkozik.
Az alperes magyar állam azt indítványozta, hogy a bíróság teljes körűen utasítsa el a felperes keresetét. A takarékszövetkezet kérte továbbá, mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, amit a törvényszék elutasított.
