Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán azt közölte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik".
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz – folytatta –, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz.
Jelezte továbbá, hogy célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel".
A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófizetési felső korlát bevezetéséről – közölte Rogán Antal.
A politikus hangsúlyozta: "szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani. A magánszemélyek előfizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni". Varga Mihály kedden azzal indokolta az internetszolgáltatókra kivetett adót, hogy a telefonálást egyre többen interneten intézik, ezért kell kiterjeszteni a távközlési adót.
A telekomadó keretében jelenleg magánszemélyek esetében 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetni hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek – szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint. A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.
Mint arról beszámoltunk, az internetadó felső határáról éjszaka kezdtek el politikusok beszélni. Az MTI kedden éjjel egy ismeretlen forrásból származó információként azt írta, hogy az internetadó esetén is magánszemélyek esetén havi 700, míg cégek esetében havi 5000 forintban maximálnák az internetadó mértékét, szerdán az Index is erről számolt be, nem konkretizálva az információ forrását. A kormány eredetileg megkezdett gigabájtonként 150 forintban határozta meg az internetadó mértékét, univerzális felháborodást kiváltva a magyar netezőkből. Az eddig beadott jogszabályokból egyelőre ez utóbbi változat olvasható ki.
