Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Felmerült az ötforintos pénzérme kivezetése a jegybank háttéregyeztetésein – értesült a Napi Gazdaság az ügyet ismerő forrásokból. A lap úgy tudja, hogy ezzel párhuzamosan az ötszáz forintos bankjegy fémpénzzé alakításának ötlete is előkerült.
Az 500 forintos érmével kapcsolatban az MNB-nél a Napi Gazdaságnak azt mondták, hogy 2014 és 2018 között a jelenlegi bankjegysorozat folyamatosan megújul, vagyis nincs olyan terv, amely az egyes papír alapú fizetőeszközök megszüntetését célozná.
Az ötszázas bankjegy felszámolása, illetve annak pénzérmesítése mellett azonban több gazdasági érv is felsorakoztatható, például az amortizáció ütemének csökkentése – írta a beszámoló. Az esetleges lépés mindenesetre nem okozna számottevő drágulást az előállítási költségekben, hiszen hiába olcsóbb a papír alapú pénznyomás, a bankjegyeken szereplő biztonsági jelek miatt az egységnyi ár már megközelíti a pénzérmék bekerülési árát.
Fülöp Máté
Éppen a költséghatékonyság szól viszont az ötforintos kivezetése mellett, ugyanis annak legyártása már most többe kerül, mint a fémpénz névértéke. Sőt, hulladékárban mérve is meghaladja annak vásárlói értékét. Az érme tömege 4,2 gramm, ennek 75 százaléka réz, 21 százaléka cink, 4 százaléka pedig nikkel. Csak a nyersanyagok beszerzési ára meghaladja a kész ötforintos fémpénz nominális értékét. Erre rakódik még rá a pénzverés költsége is.
Az MNB szerint az egyes érmék előállítási költsége üzleti titok, azt ugyanakkor közölték, hogy a forgalomban lévő ötforintosok darabszáma az elmúlt öt évben egyenletesen, mintegy 5-6 százalékkal emelkedett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a használat során 20-25 millió darab ötös címletű fémpénz tűnik el egy-egy évben.
Az MNB tehát úgy ítéli meg, hogy az ötforintos érmék cserélődése nem rendkívüli, a forgalomban való jelenlétük pedig érzékelhető, márpedig ennek megléte esetén – még ha az gazdaságilag indokolt is – nem születhet döntés a visszahívásukról. A Napi Gazdaság értesülése szerint erre leghamarabb három év múlva kerülhet sor, az inflációs, kereskedelmi és infrastrukturális hatások modellezését követően.
Kedden délután az MNB ismét megszólalt az ügyben, a cikkre reagálva azt közölték, a készpénzforgalmi elemzések szerint a jelenlegi bankjegy- és érmecímletek megfelelően betöltik a forgalomban való szerepüket, így középtávon nem indokolt a szerkezetükbe történő beavatkozás.
