„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Ahhoz képest, hogy csaknem húsz éve, a „nagy magyar bankkonszolidáció” óta mást sem hallani, mint hogy hamarosan négy-öt nagybank és közel ugyanennyi, egy-egy üzletágra szakosodott hitelintézet marad az országban, nemhogy csökkent volna, hanem 2013 elejétől néggyel nőtt a hazai bankok száma. Mindössze a mérlegfőösszege alapján 2012-ben alig 0,14 százalékos piaci részesedésű olasz Banco Popolare tűnt el a színről, amelyet megvett a nála két éve alig nagyobb, 0,31 százalékos súlyú, magyar tulajdonú Magnet Bank. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő 38 pénzintézet közül még mindig 33 a bank, míg a többi öt szakosított hitelintézet – csupán utóbbiak száma felel meg a korábbi jövendöléseknek. További tíz külföldi nagybank – köztük a Citibank, a Deutsche Bank vagy az ING – pedig a szabályok adta lehetőséggel élve csak fióktelepet tart fenn Magyarországon, ebből azonban az ügyfelek mit sem éreznek, hiszen ugyanolyan termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak, mint az MNB működési engedélyével rendelkező versenytársaik.
Dudás Szabolcs
A mezőny népesebbé válásához nagyban hozzájárult a kormány a takarékszövetkezeti szektor kvázi államosításával, mely alól öt jól értesült, illetve élelmes takarék bankká alakulással vonta ki magát. Az előbbi táborba tartozott a Videoton fociklubot is tulajdonló, Orbán Viktor kormányfővel jó viszonyban lévő Garancsi István által birtokolt egy, míg az utóbbiba a Buda-Cash-csoport érdekeltségébe tartozó két takarékszövetkezet.
A jegybankban ugyanakkor biztosak abban, hogy a versenyző pénzintézetek száma csak átmenetileg nőtt, s számos bank elhagyja majd Magyarországot, köztük nagyok is – jelentette ki néhány hete Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Márpedig a bankfelügyeleti terminológia nyolc nagybankot tart számon, s közülük csupán az MKB Bank sorsa tekinthető eldöntöttnek, miután az Európai Bizottság 2012-ben arra kötelezte 97,6 százalékos tulajdonosát, a német BayernLB-t, hogy legkésőbb 2016-ig váljon meg magyarországi érdekeltségétől. Az OTP Bank már most vinné a portékát, ám a bajorok állítólag kevesellték az ajánlatát.
De ha Csányi Sándorék hajlandók is lennének emelni a tétet, akkor sem lehetne mérget venni a tranzakcióra, miután Nagy két hónapja jelezte, nem tartja egészségesnek két ilyen óriás egybekelését. Az OTP tavalyi mérlegfőösszege több mint két és félszerese az utána következő K&H Bankénak, bankpiaci részesedése pedig 2013-ban 25 százalékra ugrott, ami az MKB 7,2 százalékos súlyával már csaknem egyharmados fölényt biztosíthatna neki. Igaz, ezzel Orbán álma is megvalósulhatna a magyar és a külföldi tulajdonosú 50-50 százalékos arányáról, ám a kormányfő ezt nem Csányi megerősödésével, hanem a hozzá nem csak a focin keresztül közel állók bankjainak helyzetbe hozásával szeretné elérni.
A többi külföldi banktulajdonos folyamatosan cáfolja, hogy búcsút intene Magyarországnak. A CIB olasz gazdája, az Intesa Sanpaolo illetékese például a HVG-nek április elején azt mondta, hosszú távra terveznek, s korábban hasonlóan nyilatkozott az Erste osztrák vezére, Andreas Treichl is. Szakértők szerint amúgy sem lenne bölcs dolog egy banknak feladnia piaci pozícióit, mivel a jelentős terhek – különadó, tranzakciós illeték, állami devizahiteles-mentési akciók – még mindig kisebb költséget jelentenek, mint a távozás okozta bevételkiesés, ezért érdemes kibekkelni a nehéz időket. Még ha nem is tudhatják, mikor lesz vége a kormányzati sanyargatásnak.
A legközelebb a kivonuláshoz ez év elején a Raiffeisen Bank tűnt, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgatója, Töröcskei István többségi tulajdonában lévő Széchenyi Bank pedig mindössze 1 euróért vitte volna az évek óta veszteséges, s a devizahitelesek nemtörlesztései miatt további súlyos potenciális mínuszokat cipelő hitelintézetet. Nem tudni, mennyire vették komolyan az osztrákok ezt az ajánlatot, mindenesetre eladás helyett további 105 millió euró tőkét szavaztak meg érdekeltségüknek.
Néhány hónap alatt nagyot fordult a világ Töröcskeivel. Terjeszkedés helyett arra kell figyelnie, hogy rendbe tegye a saját bankját. A Széchenyi Bank a 2012. évinél közel kétharmaddal nagyobb, 2 milliárd forintos – a jegyzett tőke harmadát kitevő – tavalyi vesztesége miatt Töröcskeinek közel 10 milliárd forintot kell betolnia a bankba, amellyel a feleségével birtokolt T&T Ingatlanforgalmazó Zrt. mostani, 51 százalékos többsége 75 százalékosra nőhet, miután a társtulajdonos Nemzetgazdasági Minisztérium nem tartja vele a lépést. Már csak azért sem, mert úgy tudni, a Raiffeisen-sztori óta megcsappant Orbánék bizalma a Simicska Lajossal több közös üzletet is vivő Töröcskei iránt.
Ennek egyik jele lehet, hogy a hírek szerint Matolcsy György jegybankelnök éppen most látja elérkezettnek az időt a Töröcskei által irányított ÁKK bekebelezésére, a pénzügyi felügyeletnek az MNB-be olvasztása után megvalósítva régi tervét, egy egyszemélyes irányítású pénz- és tőkepiaci hatóság létrehozását. A másik jel pedig az lehet, hogy a Paksi Atomerőműnek adott orosz hitelt a Vnyesekonombank állítólag mégsem a korábban kijelölt Széchenyi Bankon keresztül folyósítja. Hogy melyiken, arról még nem lehet biztosat tudni, ám aligha lenne meglepetés, ha a befutó a gőzerővel terjeszkedő FHB lenne, vagy esetleg a kormány ezt az alkalmat is felhasználná arra, hogy felfejlesszen egy magyar házi kedvencet, például Garancsi Duna Bankját.
CSABAI KÁROLY
