Miközben a kormány most éppen könyörtelen harcot hirdet a korrupció ellen, egyelőre semmilyen hajlandóságot nem mutat az ennek gyanúját felvető korábbi felszámolási ügyek kivizsgálására.
Újabb mozzanat utal az Orbán-kormány farizeusságára. A miniszterelnök a korrupcióval szembeni zéró toleranciát hangsúlyozta szokásos, múlt pénteki rádióinterjújában, hozzátéve: jelentenie kell, aki ilyesmit vél felfedezni. Ám hiába tett így Minda Zoltán, a korrupció ellen fellépő Tiszta Energiával Magyarországért Párt ügyvivője a felszámolásokkal kapcsolatban már több mint négy éve, a második Orbán-kabinet megalakulását követően, a kormányzat a mai napig nem vizsgálta ki a jelentésében foglaltakat.
A visszásságokra utaló első jelek – mint a hvg.hu még 2008-ban megírta – az Agria Bútoripari Rt. felszámolásával kapcsolatos perben mutatkoztak. Ebben a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. (KH) jogtanácsosa úgy nyilatkozott: az Agria felszámolója a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. volt, amely 2003 októberében jogutód nélkül, végelszámolással megszűnt, ezért a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. felelőssége kizárt. Ám a vagyonkezelő cégirataiban jogutódként tüntetik fel a válságkezelőt, ez utóbbi cégirataiban pedig jogelődként az előzőt. Az történt ugyanis, hogy az eredeti Vagyonkezelőből 2002 nyarán kivált a felszámolási funkciók továbbvitelére szánt Válságkezelő és egy másik, üzleti és befektetési tanácsadási feladatokat kapó társaság. Annak rendje és módja szerint a felszámolói névjegyzékből is törölték a régi céget, és felvették rá az újat. Miközben azonban a kiürített maradék Vagyonkezelőt meg is szüntették, számos olyan cég nyilvántartásában, amelynek a felszámolására még mindeme átalakulás előtt kijelölték, fantomfelszámoló gyanánt, törvénytelenül tovább élt.
A cégjogilag új céget, majd az attól kapott tájékoztatás alapján az általa megbízott felszámolót ugyanis a bíróságnak újra ki kell jelölnie, majd az eljárás alatt álló vállalkozás cégirataiba is be kell jegyezni a változást, amit közzé is kell tenni. Az érintett cégeknél azonban valamelyik mozzanat elmaradt. Így számtalanszor megesett, hogy egy vállalkozást a papírforma szerint évekig a már nem is létező vagyonkezelő számolt fel, és a felszámolóbiztos például új bankszámlákat nyitott.
Bár az új felszámolói névjegyzékről számos, addig nagy, zsíros ügyeket is vivő „etaloncég” lemaradt, a kormány egyelőre adós annak tisztázásával, hogy a sorozatos fantomeljárásokra adminisztrációs „rendszerhiba” vagy a bíróságok és a felszámolók – eddig csupán egy-két büntetőperben tetten ért – összekacsintása folytán kerülhetett sor. S még csak megbecsülni sem lehet, hogy az ilyesféle ügyekben hány milliárd forint vagyon kerülhetett illetéktelen kezekbe.
Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke is úgy tudja, cégátalakuláskor általában az új társaság – ha megfelelt a felszámolói névjegyzékbe kerülés feltételeinek – átvette az elődje jogosítványait, a felszámolási ügyeket és az azokra kijelölt felszámolóbiztosokat, természetesen a felelősséggel együtt. Így történt ez Somogyi saját érdekeltségével, a TM-Line Zrt.-vel is, amikor kft-ből rt-vé lett. Somogyi szerint a gond az ügyek érdemét nem érinti, csak adminisztrációs hiányosságokról lehet szó, amelyek oka, hogy a felszámolások 90 százaléka üres, vagyontalan céget érint, amelyeken a felszámolók nem keresnek. Ezért spórolják meg a cégbírósági változásbejegyzési és közzétételi költségeket, amelyek például a TM-Line esetében 2,5 millió forintra rúgtak.
Ám, magas költségek ide vagy oda, törvénytelen, ha nem létező felszámolók szerepelnek a közhitelesnek mondott cégnyilvántartásban, ez pedig nemcsak a Kossuth Holding-duó esetében fordult elő. Mivel az érintett ügyek nagy része lezárult, sosem derül ki, hogy visszaéltek-e a kaotikus állapotokkal. Melyek – különösen úgy, hogy a felszámolásokban rendszeresen nem készülnek el a vagyoni változásokat tükrözni hivatott közbenső mérlegek – kiválóan alkalmasak a felelősség elkenésére.
Minda 2010 nyarától közérdekű bejelentésekkel kezdte bombázni a felszámolókat akkor felügyelő nemzetgazdasági tárcát a szerinte fantomfelszámolók, például a Kossuth Holding ügyletei miatt. Az akkori miniszter, Matolcsy György Mindának küldött válaszlevelében azt írta, az adóhatóság épp akkor kinevezett új elnökét – a kitiltási gate-ben érintettnek vélt –, Vida Ildikót kérte fel a közérdekű bejelentés alapos kivizsgálására. Ez utóbbi, ha meg is történt, semmilyen következménnyel sem járt, ezért Minda beperelte a minisztériumot. (Mely ma már nem illetékes, miután ugyanis az Orbán-kormány újraosztotta a mintegy 400 milliárd forintos felszámolói piacot, az ilyesféle ügyek új gazdája a miniszteri biztosként a fejlesztési tárcához telepített Kunfalvi Zoltán lett.)
Pedig egyes bíróknak feltűnt e visszásság. Az akkori Fővárosi Bíróság bírája, Harmat E. Tibor például 2008 őszén, hat évvel a Kossuth Holding átalakulása után, hat cég (Budaprint, MKI Építő, Loox, Intel RB Befektető, Pannónia Befektető Alap, Big Company) esetében felkérte a válságkezelő vezérigazgatóját, Csorba Gábort, hogy „a jogutódlás átvezetése érdekében (...) a szükséges intézkedést megtenni és (...) ennek megtörténtéről tájékoztatást adni szíveskedjék”. A válságkezelő ennek néhány esetben eleget is tett, de például a 2009-ben megszüntetett MKI Építőnél és Looxnál nem bíbelődött vele. Más gondjuk is volt, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Kossuth Holding-csoport hátterében álló Magyari József és egyes, a Kossuth Holdingra ügyeket szignáló bírók kapcsolatát a rendőrség több nekifutásra is vizsgálta, de végül nem találta azokat büntetőjogi szempontból aggályosnak. Magyari mindenesetre eltűnt a felszámolói világból, először az MVM-érdekeltségű Vértesi Erőmű válságát kezelte, majd hírek szerint a szingapúri nagykövetté kinevezett MVM-elnökkel, Faragó Csabával tartott.
Mivel a Kossuth Holding kimaradt az új felszámolói névjegyzékből, csak a régi ügyeit fejezheti be. Felkerült viszont oda a szintén Csorba vezette, a holdinggal azonos címen székelő Novum Zrt. A 130 mai felszámolóból egyébként 70 az új, s a régiek közül 48 vérzett el. Utóbbiak azért drukkolnak, nehogy az Orbán-kormányra jellemző rapid szabályalkotással a meglévő ügyeiket is elvegyék tőlük, ám ez valószínűtlen: a tervek szerint feltüntetik őket egy második névjegyzékben, mivel regisztráció híján ebből a szempontból most törvénytelenül működnek.
Egyes kiesők pert indítottak a szerintük alapvető jogokat is sértő pályáztatás miatt, s az eljárások között akad olyan, amelyben a bíró az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást. Az újonnan piacra lépők is csalódottak – mondják a HVG-nek az érintettek –, mivel az általuk kapott fejenként 70–100 eljárás zömében nincs pénz, s így sokan mínuszban vannak. Az anomáliák ellenére 45 új játékos belépett a felszámolók egyesületébe, amely, úgy tűnik, együtt tud működni a terület új miniszteri biztosával. Erre utal, hogy novemberben közösen tesztelik a felszámolók által januártól kötelezően használandó, a korrupció lehetőségét a remények szerint minimalizáló elektronikus pályáztatási és árverési rendszert.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
A kormány arra reagált, hogy Karácsony Gergely bejelentette: a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a Fideszben, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
