Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Kétszer is százmilliárd eurókból mentette meg az EU és az IMF a görögöket, de mostanra újra előállt egy olyan helyzet, amely az eurózónából való kilépést komolyan gondoló politikai erők győzelmével kecsegtet Görögországban. Miért oly népszerű a kilépés gondolata ott, ahol az adócsalást sokan űzik, de még többen szokták meg a korábbi bőkezű szociális juttatásokat, a kényelmes munkatempót?

Miközben egyes hírek szerint Angela Merkel már nem bánná, ha Görögország kilépne az eurózónából, a válság és megszorítások marta mediterrán ország maradna, és egyesek szerint fundamentális változások küszöbén áll.

Pár napja kavart nagy port a hír, mely szerint Görögország kilépése az eurózónából (amit a világsajtóban csak Grexitként emlegetnek) kezelhető helyzetet eredményezne, már nem kellene félni a helyzet eszkalálódásától, mint 2010-ben – Angela Merkel német kancellár állítólagos szavait a Der Spiegel magazin szombati online verziója adta közre. Míg öt éve (és rá egy évre is) attól lehetett félni, hogy a görög államcsőddel felérő eurózóna-elhagyás továbbterjed, és bedönti Írországot és Spanyolországot, Portugáliát is, ma ez a veszély nem áll fenn. A kérdés azért került napirendre, mert egy hete ismét kudarcba fulladt a parlamenti görög elnökválasztás, a kormányfő Szamarasz jelöltjét, Sztavrosz Dimaszt harmadszorra sem sikerült megválasztani, aminek következtében pedig előrehozott választásokat kell kiírni. Ez január 25-én lesz, és a legnagyobb esélyese a szélsőbaloldali, megszorításellenes Sziriza, amelynek vezetője, Alexisz Cíprasz azt mondta: „Görögország le fogja írni államadósságának nagy részét, amellyel az fenntarthatóvá válik. Ezt tette az NSZK is 1953-ban, ezt kell tennie Görögországnak 2015-ben is.” Vajon mi vár Görögországra, milyen utat választ három hét múlva, és milyen állapotban vannak a görögök?

Időközben az Európai Tanács igyekezett mindenkit megnyugtatni: a görög eurózóna-tagság „visszavonhatatlan”, az euró nemhogy visszavonulóban, de terjeszkedőben van (az idén Litvániában is bevezették). Az amna.gr információi szerint a német gazdasági minisztériumnak és a kormánynak is erős meggyőződése, hogy az új görög kormány folytatja elődei politikáját, és tisztában van a kötelezettségeivel. Marianne Kothe német gazdasági minisztériumi szóvivő szerint a Grexit csak spekuláció – arra mindenesetre jó volt, hogy sikeresen meggyengítse az euró árfolyamát. Persze kérdés, hogy a diplomaták csupán az ilyenkor kötelező köröket futják-e meg most is.

Az athéni Akropolisz
©

Hagyjanak békén minket

Görög diplomáciai források elmondták a hvg.hu-nak, nem helyes, ha külföldi körök, kormányok próbálják befolyásolni a görög belpolitika eseményeit – a német kormányzati körökből érkező sajtóinformációkat a görög állam nem kívánja kommentálni. A mostani helyzet egy alkotmányos következmény, ezt és a majdani választás eredményét is jó lenne tiszteletben tartani. Mellesleg a kudarcos elnökjelölés politikai előzményei (hogy nem sikerült kompromisszumos jelöltet találni) részben a trojkára (Európai Tanács, IMF, Európai Központi Bank) vezethetőek vissza. Jósolgatni amúgy nem szerencsés dolog, egy éve a trojka már megpróbálkozott vele, sikertelenül. Azért sem kéne, hangsúlyozták lapunk görög beszélgetőtársai, mivel az EU még nincs túl a válságon, ezért minden ilyen válságot elmélyítő ötletelés felelőtlenség. A görög politikai pártok közül egy mértékadó erő sem akar amúgy kilépni az EU-ból, a görög kommunista párt az egyedüli, amelynek távoli, de nem azonnali célja a kilépés. Technikailag sem lenne egyszerű a Grexit: fél-egy évig húzódna a tárgyalássorozat, amely időszak alatt Damoklész kardjaként lebegne a bizonytalanság az EU feje felett. A Grexit így nem más, mint nonszensz.

Jeórjiosz Pliosz görög szociológus, kutató, elemző is nyilatkozott a hvg.hu-nak, szerinte a Spiegel-értesülés oka az lehet, hogy a német vezetés fél attól, hogy egy Sziriza-győzelem dominóeffektust indítana be – mégpedig a megszorításellenes erők győzelmét Spanyolországban, Portugáliában és más országokban is. Ez Pliosz szerint véget vetne, vagy legalábbis nagyon meggyöngítené a németek által Európa-szerte propagált és kívánt, megszorításpárti neoliberális politikát. Ez megváltoztatná a 90-es évek eleje óta kialakított, megismert EU-politikát, -arculatot, -szerkezetet, s ez ellentmondana a német és a tőkés érdekeknek, stratégiáknak. Ettől azonban az unió még megmaradna a demokratikus államok uniójának.

Jeorjiosz Pliosz

Szociológus, tömegkommunikációs szakértő, az Athéni Nemzeti Kapodisztriász Egyetem Kommunikáció és Média Tanszékének vezetője, korábban a krétai és ioanninai egyetem munkatársa. Portugáliában, Ukrajnában, Cipruson, Bulgáriában és Magyarországon is képezte magát. Görög és nemzetközi pubikációk mellett négy könyv szerzője, konferenciák gyakori vendége, kutatások koordinátora. Szakterülete a média, ideológia és társadalom kapcsolata.

Angela Merkel amúgy 2011 szeptemberében még élesen támadta gazdasági miniszterét, aki a lehetséges forgatókönyvek között említette a görög államcsődöt. Akkor a német kancellár úgy fogalmazott: „Athén számára az jelentheti az igazi segítséget, ha keveset spekulálunk, és inkább bátorítjuk vállalt kötelezettségeinek teljesítésére. Görögországnak el kell végeznie házi feladatait.”

A görög valutacsere azért sem lenne kis feladat, mert Forián Szabó Gergely pénzügyi szakértő szerint az egészet titokban kéne előkészíteni, különben a görög valuta várható elértéktelenedése-leértékelődése miatt a betétesek tömegesen vennék ki a pénzüket a görög bankokból, ami (az EU-ba is) továbbgyűrűző bankválságot eredményezhetne.

Megszorítások – hogyan tovább

Pliosz szerint is a Sziriza tekinthető a választás esélyesének, de az már kérdéses, hogy egyedül is alakíthat kormányt, vagy koalícióra kényszerül. Utóbbi esetben biztosan kompromisszumokat kell kötnie, ami a választási programjának részleges feladását jelentheti. Sőt még az sem kizárható, hogy kormányalkotási patthelyzet miatt a választásokat meg kell ismételni.

A Görög Tőzsde központjában
©

A Sziriza szakítani akar a Németországhoz köthető megszorításos politikával, és egy újkeynesiánus egyveleget vezetne be: egyfelől tárgyalásokat kezdeményezne az adósság részleges leírásáról (ez lenne a második alkalom egyébként pár éven belül, mert 2011 végén egyszer a görög adósság egy részét már elengedték a befektetők), másfelől kitolná a visszafizetési periódust, azaz időt nyerne. Jövedelememelést vezetne be, befektetéseket generálna és megerősítené a szociális hálót a megszorításokat különösen megszenvedő társadalmi csoportok (hajléktalanok, munkanélküliek, nyomorgók, társadalombiztosításban nem részesülők) védelmére. Ezen túl a párt javítaná az adóbehajtás hatásfokát, ami még mindig komoly probléma Görögországban, illetve felvenné a harcot a politikusok, oligarchák, mainstream média és a bankok közt fennálló korrupciós kapcsolatok ellen (amit görögül diaplokinak hívnak). Ezek az intézkedések a reményeik szerint beindítanák a gazdasági növekedést, növelnék az állam hitel-visszafizetési képességét és a szociális stabilitást, amely nélkül nincs gazdasági újrakezdés.

Hétszer verte vissza – görög megszorítástörténelem

A görög megszorító csomagok sorozata brutális volt, ahogy az eladósodottság mértéke is. Évi 20 milliárd euróra tették 2009-ben a be nem fizetett görög adók mértékét, ami arányaiban duplája a német adóelkerülésnek, és arányaiban a legmagasabb az EU-ban – a GDP 15 százalékáról van szó. Az önfoglalkoztató orvosok, ügyvédek 2009-ben 28 milliárd eurónyi jövedelmet titkoltak el, a legendásan gazdag hajótulajdonos cégek-családok pedig adózási kedvezményekben részesültek. A görög állam ugyanakkor hihetetlen bőkezű és gondoskodó gyakorlatot alakított ki szociális téren. A görög kormány közzétette a legnagyobb köztartozással rendelkező állampolgárok listáját, és készült egy 2000-es lista is számos prominens görög szereplővel, amelyet a HSBC svájci bank állított össze, és 2010-ben az akkor még francia gazdasági miniszter, most már az IMF vezére, Christine Lagarde adott át az illetékeseknek – a vélhetően görög adózás elől svájci bankszámlákra menekült vagyonok tulajdonosainak nevét azonban a görög kormány nem hozta nyilvánosságra. A görög korrupció sem csekély, 2009-ben 787 millió eurós „hálapénzrendszer” (borítékos korrupció, görögül fakelaki) mértéket mutatott ki a Transparency International.

Az ország hét megszorító csomagot „kapott” 2009 óta az EU-s mentőcsomagokért (1. csomag: 110 milliárd euró 2010 májusától 2013 júniusáig, 2. csomag: 130 milliárd euró 2012 májusától 2014 decemberéig, majd még 8,2 milliárd euró 2015-2016-ra) cserébe. Csak szemezgetve: az első bérbefagyasztásokat és különböző juttatásmegvonásokat hozott, a második is jelentősen csökkentette az extra kiadásokat (pl. a húsvéti-karácsonyi hagyományos pluszfizetések 30%-os csökkentése), áfa- és üzemanyagár-emelést hozott. A harmadik megszorítás példátlan mértékű volt, 38 milliárd eurós megszorítást hozott 2012-re: többek közt szektoriális különadók, adóemelések, bizonyos bónuszok, béren kívüli juttatások maximalizálása, csökkentése és bizonyos jövedelemszint felett eltörlése, nyugdíjkorhatár-emelés, megváltozó nyugdíjszámítási rendszer, önkormányzatok számának csökkentése 1000-ről 400-ra. A negyedik további különadókat hozott az évi 8 és 12 ezer eurónál nagyobb jövedelműekre, az ötödik 22%-os minimálbér-csökkentést, 150 ezres közszférabeli elbocsátást, nyugdíjcsökkentést, elbocsájtást megkönnyítő jogi szabályozást, szociális és egészségügyi megszorításokat, liberalizálást és privatizálást hozott, csakúgy, mint a hatodik. A hetedik további közalkalmazotti elbocsájtásokat hozott. A görög állam kiadásai a 2009-es 124 milliárd euróról 2013-ra 94 milliárd euróra estek vissza, a bevételek pedig 89 milliárdról 85 milliárdra. A fiskális megszorítások a GDP 17%-át tették ki. A GDP 2011-ben 8,9, 2012-ben 6,6%-kal csökkent az előző évihez képest, 2008 és 2013 között folyamatosan csökkent.

A New York Times szerkesztőségi cikke is arról beszél, hogy a céltalan és eredménytelen megszorítás nem vezet sehová, ha csak oda nem, hogy megerősödnek olyan új, populista, EU-szkeptikus pártok, mint a spanyol Podemos vagy az olasz Cinque Stelle Movimenti. A görög gazdaság képtelen újjáéledni (bár az legutolsó GDP-„növekedés” 0,7%-os volt, a defláció, a magas munkanélküliség, a rengeteg különadó kivéreztették rendesen), a társadalom apatikus és elfordul a hagyományos politikai elittől. Miközben a német gazdasági miniszter Wolfgang Schäuble azt mondja, a választások után nem változik a görög politika iránya, a tények azt mutatják, hogy a megszorító politika nemcsak az adósság-visszafizetésnek nem használ, de a gazdasági szerkezeti reformok társadalmi elfogadását is akadályozza.

Papandreu újratöltve – vége a harmadik köztársaságnak?

A görög politikai élet igencsak forrong, pár napja Jeórjiosz Papandreu bejelentette, kilépett a görög szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomból, a PASZOK-ból, és új pártot alakít Demokraták és Szocialisták Mozgalma (DSZM) néven. Nemzeti roadshow keretében járja az országot, céljai közt szerepel az, hogy mindenkinek teljesítőképességéhez mérten kell az adósságválságból fakadó pluszterheket kiróni. Görög forrásaink szerint még korai megítélni, hogy mit érhet el a volt kormányfő, de úgy tűnik, túl türelmetlen a politikai visszatérés terén, elképzelhető, hogy mind a PASZOK-on belül, mind az Új Demokrácia jobboldali párton bosszút akarna állni ellenfelein, és hogy egy választás utáni Sziriza-DSZM-koalíciót képzel el. Egy biztosnak tűnik: ez a lépés nem használ a görög baloldalnak.

Pliosz emlékeztetett, hogy az utolsó parlamenti választások óta a mélyreható politikai változások időszakába lépett Görögország. A görög kutató szerint nem túlzás azt mondani, hogy épp a harmadik görög köztársaság átformálásának kellős közepén jár az ország (ez a köztársasági időszak a diktatúra végével, 1974-gyel kezdődött el). Ezért is alakulnak folyamatosan új politikai erők, mint Jeorjiosz Papandreu új formációja, de számos tiszavirág életű párt alakult a válság kezdete óta, és a folyamat megy tovább, mint a görög köztársaság átalakulásának és instabilitásának egyik szimptómája. További politikai intézmény is átalakulóban van, ami lényeges eleme az ország modernizációjának és a politikai rendszer demokratizálódásának. S ez szükséges ahhoz is, hogy Görögország hatékonyan tudja kezelni a válságot. Amely ugyanis legfőképp politikai jellegű – tulajdonképpen az elmúlt 40 év politikai életének eredménye. Ezért elsőként a politikai krízist kell kezelni, hogy aztán rátérjünk a gazdasági-pénzügyi válságra.     

Pliosz nem finomkodik, amikor a válság társadalmi hatásairól kérdezzük: “A hatások megfelelnek másfél háborúnak.” 1,3 millió munkanélküli (az aktív népesség 27 százaléka), de a fiatalok körében ez az arány 60 százalék. Többségük nem részesül munkanélküli segélyben, szociális támogatásban. A népesség 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, az öngyilkossági ráta 50 százalékkal nőtt a válság idején. Sok százezer képzett, tanult görög hagyta el az országot kétségbeesésében. Az átlagos jövedelemcsökkenés 35 százalékosra tehető, az adóterhek viszont extrém módon nőttek. Az egészségügyi rendszer tönkrement, ami miatt a várható élettartam 5 évvel csökkent. Robbanásszerűen nőtt a mentális megbetegedések száma. Ma Görögország az egyetlen európai ország ahol a népesség nagy többsége pesszimista. Az oktatási rendszer recseg-ropog. És mindenekelőtt: a társadalom jelentős része fordul antidemokratikus, rasszista, neonáci pártok és ideológiák felé. Ezért mondja azt az elemző, hogy mindezek együttesen megkövetelik, hogy felhagyjanak a megszorító politikával, máskülönben mind Görögország, mind Európa kemény időknek néz elébe.   

Úgyhogy nem kicsi a tétje a január végi parlamenti választásoknak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

Részegen esett be egy ház udvarára siklóernyővel egy férfi Mezőberényben

Részegen esett be egy ház udvarára siklóernyővel egy férfi Mezőberényben

Kiölte a választási eredmény a bajtársiasságot a Fidesz vezetőiből

Kiölte a választási eredmény a bajtársiasságot a Fidesz vezetőiből

Borkai kedden jelentheti be, hogy kilép a Fideszből

Borkai kedden jelentheti be, hogy kilép a Fideszből

A játékautók más szintje ez a pedálos Tatra, ami pedálos Skodákat szállít

A játékautók más szintje ez a pedálos Tatra, ami pedálos Skodákat szállít

A Csillagok háborúja-univerzum beszivárgott a világ legfontosabb szótárába

A Csillagok háborúja-univerzum beszivárgott a világ legfontosabb szótárába