Sérti a hatályos magyar jogszabályokat a Paks 2 megvalósítására kötött három magyar-orosz megállapodás, ugyanis a paktumok a jogviták eldöntésére "jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróságot" jelöli meg – írja a Napi.hu.

A lap azt írja, ezzel szemben az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatban csakis a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok jöhetnek számításba, sőt, a hatályos vagyontörvény egyenesen leszögezi, hogy "a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki".

Tóth Bertalan és Heringes Anita MSZP-s képviselők szerint ezért nem is lehetett volna aláírni a részmegállapodásokat a paksi beruházásról, vagyis azok akár érvénytelenek is lehetnek, de legalábbis a választott bíróságokra vonatkozó rész az.

Fülöp Máté

A Napi.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a Paks 2 beruházással kapcsolatos, Seszták Miklós fejlesztési miniszter által még tavaly december elején benyújtott salátatörvény-csomag, amely többek között 15 évre titkosítja a két új atomerőművi blokk építésével kapcsolatos valamennyi adatot, módosítja a nemzeti vagyontörvényt is.

Az új rendelkezés szerint bár a nemzeti vagyont érintő kérdésekben továbbra is a magyar nyelv, a magyar jog lenne irányadó, jogvita esetén pedig kizárólag a magyar bíróságok dönthetnek a kérdésben, de ha azt nemzetközi szerződést másként nem szabályozza, az kivételt jelent. Ez feloldaná a választott bíróságokra vonatkozó törvényi ellentétet is.

A jogalkotók a visszamenőleges jogalkotásra is gondoltak, így azt a kormányzati javaslat kimondja, hogy "hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is" alkalmazni kell az új szabályt..