Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát – amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter – a mihamarabbi elfogadásért házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását. Nemmel LMP-s, valamint független képviselők voksoltak.
A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt – vagyon elleni, vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást – követtek el. Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.
A zár alá vétel vonatkozhat a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, képviseletre feljogosított alkalmazottaira, a szervezet nevében eljárókra, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint a szervezet könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető a zárolás, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdése után megszűnt.
Zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonelemre is, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen vagy közeli hozzátartozó javára ruháztak át.
A törvényalkotási bizottság hétfői ülésén beiktattak a törvénybe egy olyan szigorító passzust, amely szerint zárolható az a vagyonelem is, amelyet a zár alá vehető vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása előtti egy évben szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. A mostani törvénymódosítás alapján zárolt vagyon megőrzéséről zárgondnoknak kell gondoskodnia.
A kormánypárti előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről címet viselő törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A brókerbotrányok károsultjainak kártalanításával kapcsolatban Rogán Antal hétfőn arról tájékoztatott, hogy a Buda-Cashnél a kártalanítás folyamata már 97 százalékban lezárult. A Quaestor esetében a Fidesz álláspontja az, hogy a Befektetővédelmi Alapnak 6 millió forintig kártalanítania kell az ügyfeleket. Azoknál, akik 6 millió forintnál többet helyeztek el a Quaestornál, a polgári igények érvényesítéséhez a vagyonzárolás biztosíthat kellő vagyoni alapot – mondta a Fidesz frakcióvezetője.
