Durván visszaesett a magyar gazdaságpolitikai kiszámíthatósága – olvasható ki a német kamara 2015-ös jelentéséből.  A ma közzétett jelentés szerint tavaly óta jelentősen csökkent a kizámíthatósággal “elégedett” cégek aránya, ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az elégedetlen és a nagyon elégedetlen – ez utóbbi 36 százalékról 44-re – német vállalatok aránya. Ennek alapján a magyar gazdaság megítélése a második legrosszabb a régióban, csak Koszovót előzzük meg.

A romló megítélést mutatja az is, hogy a befektetői hangulat indexe (BHI) tavaly óta 2 ponttal csökkent, de az ország gazdasági kilátásait is kedvezőtlenebbül látják, mint tavaly ilyenkor: akkor a válaszok 35 százaléka volt optimista, idén csak 32 százalék. A régiót nézve ezzel az eredménnyel a 20 fős mezőny első harmadában lenne az ország, de a sok kedvezőtlen értékelés lerontja a helyezésünket. Beszédes az is, hogy a vállalatvezetők 48 százaléka értékelte rossznak a harmadik Orbán-kormány teljesítményét és csak 32 százalékuk mondta azt, hogy kielégítően dolgoznak.

Bár a Német-Magyar Ipari és Kereskedemi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra jelentése szerint a német vállalatok elkötelezettsége még mindig magas, 71 százalékos, a 2014-hez képest 4 százalékkal kevesebben választanák újra Magyarországot befektetési helyszínként. Ez messze elmarad a 2011-es csúcstól, akkor 83 százalékban mondtak volna újra igent hazánkra.

Nincsenek kibékülve a jogalkotás áttekinthetőségével és ütemével a vállalatok, főleg a konzultációt hiányolják és sok esetben azt tapasztalják, nem mindig érvényesül az egyenlő bánásmód elve a piaci szereplőkkel szemben. Az EKÁER bevezetése sem javította az orszság megítélését: a  jelentésben úgy fogalmaznak, a a rendszer bevezetése “példásan megtestesíti a vállalatok által folyamatosan kritizált gazdaságpolitikai hiányosságokat.”

Tovább sorjáznak a kritikus területek, elsőként a korrupció, amitől nagyon szenvednek a német cégek: tavaly óta 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik nagyon elégedetlenek a hazai korrupció mértékével. Utoljára 2010-ben volt ilyen rossz a helyzet, és ebben az összevetésben a régió sereghajtói között vagyunk. Ha a közbeszerzések átláthatóságát nézzük, a jelentésben közöltek alapján valódi zuhanórepülésben van az ország, az utóbbi 9 évet vizsgálva még sosem volt ilyen alacsony mértékű a vállalatok elégedettsége, és az aktuális adatok alapján még a kielégítő szinttől is messze vagyunk. A jogbiztonságra sem lehetünk büszkék, tavaly óta többen mondták azt, hogy nagyon elégedetlenek a helyzettel, miközben csökkent a pozitívan nyilatkozók száma.

Nagy bajban van a munkaerőpiac is, a német vállalatok úgy látják, egyre nehezebb Magyarországon megfelelően képzett munkaerőhöz jutni és a felsőoktatási és a szakképzési rendszer sem úgy teljesít, ahogy elvárnák. Ablonczy Balázs, a SAP Hungary Kft. vezérigazgatója például úgy látja, háromszor nehezebb megfelelően képzett szakembert találni, mint pár éve. A felmérésben  megkérdezett vállalatok harmada bővítené a dolgozói létszámot, de hiába a szándék, ha nincs elég szakember: amíg 2014-ben a válaszadók 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a munkaerő kínálatával és 25 százalék mondta azt, hogy elégedetlen, az idei jelentéseben ez már 21, illetve 27 százalék. Különösen a feldolgozóipart és az építőipart érinti érzékenyen a romló tendencia. Aggasztó, hogy hosszú idő után újra a régiós átlag alatt vagyunk ebből a szempontból és ahogy a jelentés szerint a szakemberhiány le is fékezheti gazdasági növekedést.

Mindezek ellenére tavaly óta nőtt a német cégek – elsősorban a nagy, exporta termelő vállalaltok – beruházási kedve; 31 százalékuk tervez nagyobb fejlesztési kiadást. A húzóágazat a feldolgozóipar lehet, ott minden második vállalat mondta, hogy növelni fogja beruházásait. Az infrastruktúra miatt nem kell szégyenkezni, a válaszadók 42 százaléka értékelte jónak, és ezzel a régiós összevetésben is jól teljesítünk: harmadik foglalunk el. Munkajogi szempontból magasan a régiós átlag fölött teljesítünk – az észtek mögött a második helyen állunk – és a tavalyi eredményekhez is képest előrelépés tapasztalható: 23-ról 25-re nőtt az elégedettek aránya.

Minimális előrelépést mértek, amikor az adóterhekről kérdezték a vállalatvezetőket;  2014-hez képest 2 százalékkal többen mondták azt, hogy elégedettek a magyar adózási rendszerrel és kevesebben válaszoltak úgy, hogy nagyon elégedetlenek. Óvatos javulás olvasható a közigazgatás vizsgálatából is, most 2 százalékkal többen mondták azt, hogy elégedettek a bürokrácia működésével.
A felmérést ugyanazzal a tartalommal más kelet- és közép-európai országban is elvégezte az ottani német külkereskedelmi kamara, így könnyen összevethető, hogyan is állunk a régió többi országához képest. Nos, nem túl jól és javulásról sem lehet beszámolni: Magyarország továbbra is a 9. legvonzóbb befektetési célország a 20 országot tartalmazó rangsorban.  A német vállalatok Lengyelországban, Csehországban és Észtországban érzik a legjobban magukat.