Iszonyatos nagy buborék lehet a mesterséges intelligencia, és nem azért, mert üzletileg rossz lenne, hanem mert nem annyira kiemelkedően jó, mint amilyennek ígérik – figyelmeztet az AI és az üzleti világ sok szakértője. Azt természetesen most még nem tudhatjuk, hogy igazuk lesz-e – a buborékoknak épp az az egyik aljas tulajdonságuk, hogy csak utólag derül ki, valóban buborékok voltak-e –, de az egész biztos, hogy a veszély reális. Ami ennél sokkal távlatibb kérdésekhez is elvezet: újabban épp ebből kiindulva próbálják levezetni azt, hogy a teljes gazdasági rendszere a világnak, ahogy van, óriási átalakításra szorul.
Induljunk egy lépéssel hátrébbról: mi is a baj azzal, ami az AI kapcsán ma történik? Ezt sok közgazdász megfogalmazta precízebb szakmai nyelven, de az egyik legjobb összefoglalóját Cory Doctorow kanadai író (aki egyben nagy valószínűséggel az enshittification szó megalkotója is) adta.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Egy idén júniusi interjújában arról beszélt: azért ülhetünk egy időzített bombán, mert rengetegen úgy tekintenek az AI-ra, mint ha az még a története első, gyors növekedést adó fázisában volna. Hiszen majdnem minden később sikeres cég, minden olyan iparág, amely sokra vitte, először százalékban mérve nagy bevétel- és profitnövekedést hoz, ez után lépnek át a szerencsések a második, érett szakaszba, amikor van nyereség, de nem lehet akkora növekedést elérni, mint a kezdeti időkben.
