Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Minden magáncég kiszáll a lakossági gázszolgáltatásból, az áramnál a fél ország kerülhet át az államhoz. Ki kell jelentkezni az eddigi szolgáltatótól? Lesz gázóracsere? Mit lehet tenni, ha az állam visszaél a monopolpozíciójával? Többet kell majd utazni, mire az ember ügyfélszolgálatot talál? El lehet hagyni a havidíjak befizetését, úgyis kivonul a lakossági üzletágból a mostani energiacég? Összeszedtük, mire kell felkészülni.

Most, hogy a Tigáz távozásával minden magáncég kivonul a lakossági gázszolgáltatásból, mi lesz velem? Mit kell tennem?

A fogyasztónak nem kell tennie semmit: lényegében automatikusan kerül majd át az állami rezsicég, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-be tartozó Főgáz kötelékébe. A papírmunkát, az átszerződést a fogyasztó feje felett megoldja az állami közműszolgáltató. Ugyanakkor az átadás-átvétel során mind a régi, mind az új szolgáltatónak ajtót kell majd nyitni az óraállás rögzítéséhez, illetve az új szolgáltató – az ingatlan tulajdonviszonyával kapcsolatos – adategyeztetését is tűrni kell.

Ki fog értesíteni arról, hogyan kerülök át az államhoz, vagy hogy mi a teendőm?

Az adminisztrációs munkáról, így a változásokról is az eddigi szolgáltató köteles értesíteni a fogyasztóját. Arról, hogy mikortól fog mindenkinél a Főgáz szolgáltatni, a cégen kívül várhatóan a kormányzati propaganda is részletes tájékoztatást ad majd.

©

Mikor kerülök át az államhoz?

A  napokban az Energiahivatal közleményben tudatta, hogy alkalmasnak tartja a Főgázt a már korábban visszalépett cégek (E.On, GDF Suez) fogyasztóinak ellátására. E közlemény szerint – a hatóság és az állami cég közt az ügylet részletei, illetve a kötelességvállalások tisztázása és rögzítése után – az E.On ügyfeleit 2016. január 1-jétől, a GDF Suez lakossági fogyasztóit 2016. július 1-jétől kezdi átvenni a Főgáz. Mivel a két cégnek jelenleg összesen 1,3 millió fogyasztója van, a Tigáznak viszont egymagának 1,2 millió, utóbbi cég lakossági fogyasztóinak "átköltözése" várhatóan majd csak 2017-ben történik meg. (Elméletileg akár január 1-jével is megvalósulhatna, de ha az átadás-átvételi dömping során csúszás következik be, akkor a tigázosok "bekebelezése" is csúszni fog.)

Addig, míg az állami cég az átadás-átvételt nem zárja le, az eddigi szolgáltató látja el a fogyasztókat. Ebből törvényszerűen következik, hogy az utolsó hónapot úgy kell majd fizetnie a fogyasztónak a "régi" szolgáltatójának, hogy már az "új" cégnél pörög a számlálója.

Mi van, ha hátralékom van?

Aki úgy gondolkodik, hogy az átadás-átvétel időszakában nem fizet ("hiszen úgyis más lesz a szolgáltató, a régi meg már majd nem kapcsolhat le"), az rosszul kalkulál. Az Energiahivatal külön kiemelte legutóbbi közleményében, hogy a szolgáltatók a tartozásokat is átadják majd a Főgáznak, melynek így a korábbi kintlévőségek behajtása is a feladatai közé kerül. (Csak a miheztartás végett: a lakossági áram- és gázszolgáltatási szektorban évente 45-50 milliárd forint kintlévőség halmozódik fel. Eddig a jogalkotók, a multicégek kárára, inkább a szociálisan toleráns alapállást támogatták. Kérdés, hogy fenntartják-e a jelenlegi állapotot, ha ez a veszteség az amúgy is veszteségre ítélt állami rezsicégnél jelentkezik.)

Kevesebb ügyfélszolgálat lesz?

Ezzel kapcsolatban nincs hivatalos információ. Az állam az elmúlt években a közműcégeket a szolgáltatási minőségre hivatkozva inkább abba az irányba terelgette, hogy mindig elérhetővé váljanak a lakosság számára, s így akár indokolatlanul nagy ügyfélszolgálati rendszert építsenek ki és tartsanak fenn. Nagy kérdés, hogy a kormány az efféle kötelezvényeket a saját tulajdonú szolgáltatójától is elvárja-e.

Miért mostanában dobja be mindenki a törülközőt? Miért vártak a multik eddig, és miért most lépnek le?

Az áramszektorban is, a gázszolgáltatási szektorban is az energiacégeknek 2008 óta csak veszteséget termelnek a lakossági üzletágak. Ennek a legfőbb oka az, hogy a mindenkori árakat inkább a politikai megfontolásoknak, semmint a piaci törvényszerűségeknek rendelték alá. A 2014-es országgyűlési választások után a cégek számára nyilvánvalóvá vált: e szektorban a kormány nem csökkenti a nyomást a nemzetközi cégekre, viszont készségesnek mutatkozik átvenni/elvenni a munkájukat.

©

A cégek most dobják be a törülközőt, ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy ez az első teljes év a választások óta, és ennek gazdasági lezárása (értsd: a fejlesztések lezárása, befagyasztása, és amit ki lehet menteni, annak kimenekítése), illetve a szükséges "tereprendezés" után az egyetemes szolgáltatók megkönnyebbülve adhatják át a veszteséges üzletágukat az államnak.

A gázpiacon az E.On, a Tigáz, vagy az árampiacon az Elmű-ÉMÁSZ azonban e döntésekkel nem lép le, a nyereségesen üzemelő piaci szegmensben mindegyikük ott maradt. (Az E.On – egyelőre – az áramszolgáltatási területen a lakossági szegmensben is aktív maradt.) Mindez azért lényeges, mert ha a folyamatban levő uniós vizsgálat végeredménye az lesz, hogy a lakossági oldalon árakat kell emelni, az a piaci oldal eredményeit nem befolyásolja, ergo: üzletileg továbbra is nyereséges marad.

A fél országot árammal ellátó Elmű-ÉMÁSZ is jelezte, megfelelő ajánlat esetén eladja a lakossági üzletágát az államnak. Mennyiben lesz más az átmenet itt, mint a gázszolgáltatásnál?

Az áramszolgáltató is a lakossági üzletágától válik meg, azonban a szolgáltatásról úgy mond le, hogy a céget eladja az államnak. Az aláírt szándéknyilatkozat szerint az adásvétel céldátuma 2016. január 1. Átadás-átvételre azonban itt nem kerül majd sor, mivel az ENKSZ a vásárlással azonnal a cégek élére ül (gyakorlatilag csak ki kell cserélni a cégtáblát), és azonnal az addig Elmű-ÉMÁSZ-fogyasztók szolgáltatójává válik. Itt nem kell papírmunkával, áramóra-leolvasással sem bíbelődniük az ügyfeleknek.

Ha az állami rezsicég monopolhelyzetbe kerül, kihez lehet fordulni, ha problémám akad? Ha úgy érzem, hogy indokolatlanul nőnek az árak, ha gyakoribbá válnak a gázóracserék, az ellenőrzések, ha nem elérhető az ügyfélszolgálat, ha rám terhelik a rendszer-felülvizsgálat kölségeit stb.

Az energiaszolgáltatóknak ezt eddig első körben az ügyfélszolgálati rendszerük segítségével kellett megoldaniuk. Amennyiben a fogyasztó nem volt elégedett a kapott válasszal, a cégek "felügyeleti" szervéhez, az Energiahivatalhoz fordulhatott – és ez nem változik a jövőben sem.

A Brüsszelbe küldött rezsilevélben foglaltak hogyan befolyásolják ezt az egészet?

A Magyarország ellen folyó uniós kötelezettségszegési eljárás ugyan nem a rezsicsökkentésről szól, de ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a Trócsányi László igazságügyi miniszter által küldött levélből nyilvánvalóvá vált, hogy olyan részekhez kell a kormánynak hozzányúlnia áram-, és gázárképzési területen, amivel aligha hagyhatja érintetlenül az orbáni rezsiharc politikai eszközökkel kicsikart eredményeit. A levél létét elismerték, annak tartalmát nem cáfolták kormányzati illetékesek. Abból árfeszültség keletkezik, ha a kormánynak engednie kell – és a levél tanúsága szerint ezzel Orbánék tisztában is vannak.

©

Jóllehet, időlegesen van menekülő út a kormány előtt: az, hogy a lakossági árak továbbra is fenntartott szintje mellett az energiatermelő vagy -szolgáltató cég veszteségét valamilyen állami támogatással hoznák egyenesbe. Ez azonban az EU-ban tiltott állami támogatásnak minősül, és újabb uniós retorziókat hoz magával.

A másik út az, hogy az állam árat emel. Ennek mértékét azonban ma megjósolni sem lehet, mivel a gázárképzésben az Orbán–Putyin-paktumból következően is lehet mozgástér, az áramárban pedig keverhető úgy is a költségelosztás, hogy az egész lakossági szektorra termelő, állami tulajdonban levő MVM-mel is lenyelet valamennyit a rendszerveszteségből a kormányzat.

Mennyire reális az a szándék, hogy a Tigáz például arra játsszon, hogy most ugyan szóban elhagyja a porondot, de ha időközben – míg át nem kerülök az államhoz – megemelik az árat, akkor újra bejelentkezik, hogy mégis szívesen folytatná a gázszolgáltatást?

Elvileg ez az út is járható, mivel az engedély-visszaadástól jogilag egészen addig vissza lehet táncolni, amíg a cégek között az átadás-átvétel le nem zárult. Ez a legoptimistább számítások szerint is valamikor 2017-ben történhet meg. (Az áramszektorban, az Elmű-ÉMÁSZ esetében kicsit más a helyzet. Ott az áramcég lakossági szolgáltatójának eladásáról írtak alá szándéknyilatkozatot a felek, így ott majd az ár dönt – arról is, hogy lesz-e egyáltalán üzlet.) Az már más kérdés, hogy az évek óta milliárdos veszteségbe kényszerített cégek közül melyik gondolná úgy, hogy még egyszer nekifut ennek az üzletnek – tudva, hogy a kormányzat politikai eszköztára üzletileg bármikor ismét negatívan érintheti őt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Pénzt ad a kormány képzésekre - egyeseknek

Pénzt ad a kormány képzésekre - egyeseknek

180 milliárd forint kölcsönt kapott a kormány az EU-tól

180 milliárd forint kölcsönt kapott a kormány az EU-tól

A diákok szerint vírus támadta meg az SZFE honlapját

A diákok szerint vírus támadta meg az SZFE honlapját