szerző:
Baksa Roland - Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány – ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy a 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet.

Lesz mit magyaráznia az Orbán-kormánynak idehaza. Egyelőre a háttérben egyezkedik a kabinet az Európai Unióval energiaügyekben, a hvg.hu által megismert, ezekbe az egyeztetésekbe bepillantást nyújtó levél arról tanúskodik, Orbánék a visszájára fordítanák az emblematikus választási intézkedésüket, a rezsicsökkentést az áram és a gáz esetében.

A választási győzelmet hozó intézkedést hirdette úton-útfélen a kormány 2014-ben
©

A lapunk által megismert, május 8-i keltezésű levelet Trócsányi László igazságügyi miniszter küldte az uniós energetikai biztosnak, Miguel Arias Canete-nek.

A levél meglétét az igazságügyi tárca gyakorlatilag elismerte, ám a tartalmáról nem kívánt nyilatkozni (de nem is cáfolta), arra hivatkozva, hogy a „levél egy, a magyar Kormány és az Európai Bizottság között folyamatban lévő, nem nyilvános eljárás része”. Hasonlóan elzárkózó volt az Európai Bizottság is: Canete biztos szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen azzal érvelt a hvg.hu-nak, hogy kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, de mivel ez még folyik, nem kommentálják. A bizottság ebben az ügyben folyamatos kapcsolatban van a magyar hatóságokkal.

Mindenesetre a hvg.hu iparági forrásai az elmúlt napokban egymás után erősítették meg a levél tartalmára vonatkozó információinkat.

A visszavonulás lépései

Az energiaszámlán két fő tétel szerepel. Az egyik az energiáé (molekulaár vagy elektronár), a másik pedig a „házhoz szállítás” díja. Utóbbiban a legfontosabb tételt a hálózati díj, más néven a rendszerhasználati díj jelenti. Ennek része például az átviteli/szállítási, az elosztási, a gáznál a tározói díj.

A kormány a Brüsszelnek küldött dokumentumban ezt a három legfontosabb lépést helyezi kilátásba.

1. Átalakítják, háromlépcsőssé teszik a rendszerhasználati díjak (azokon belül átviteli/szállítási és elosztási díj) ármegállapítási rendszerét. (Most az energiahivatal állapítja meg rendeletben a díjakat, bírósági jogorvoslat nincs.)

  • Az energiahivatal rendeletet ad ki az elvi szabályokról.
  • Az energiahivatal módszertani útmutatót ad ki. Ez lényegében magyarázata lesz az elvi szabályokat tartalmazó rendeletnek, és azt a célt szolgálja, hogy az energiaszolgáltatók az egyedi határozatot ellenőrizhessék.
  • Az energiahivatal határozatban állapítja meg a konkrét árat ezen rendszerhasználati díjaknál, és ezt a határozatot bíróságon meg lehet majd támadni, ha az energiaszolgáltató cég vitatja.

2. A levél kilátásba helyezi, hogy a kormány megszünteti azt a mostani helyzetet, hogy van figyelembe nem vehető költség. Brüsszelnek az az egyik fő kifogása, hogy most nem költségalapú az elszámolás a cégekre erőltetett állami árképzésében. Bár explicite nincs megnevezve, hogy minek a kiiktatását lengeti be a kormány, most az el nem számolható tételek között a legszembetűnőbb a közműadó: csak ez évente több tízmilliárd forintot vesz el az energiaszolgáltatóktól és folyat be az államkasszába. (De kisebb tételek is vannak, mint például a tranzakciós adó és az energetikai különadó.) Magyarán: kilátásba helyezik ezeknek a megszüntetését, esetleg elszámolhatóvá tételét (a végeredmény ugyanaz), azonban az ütemezésről a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca és az energiaügyben illetékes szaktárca, a fejlesztési minisztérium egyeztet.

3. A levél szól arról is, hogy az egyetemes szolgáltatásnál (praktikusan főként a lakossági ügyfeleknél) a rendszerhasználati díjak a rezsicsökkentés miatt most olyan nyomottak , hogy nemcsak profitot nem tudnak termelni a szolgáltatók, de a díjak legfeljebb 0 százalékos tőkemegtérülést biztosítanak. Ezért módosítják a rendszerhasználati díjak megállapítási rendszerét a fenti módon, és a le nem vonható költségtételeket kiiktatják. Ezeknek az eredője lehet az, hogy megemelkedik a tőkemegtérülés. Ha pedig ez nő, akkor a gáz- és áramárnak is emelkednie kell.

A levélben nem ígér konkrét időpontot az Orbán-kormány ezeknek az intézkedéseknek a megtételére, de a megfogalmazás és az EU-val való tárgyalás arra utal, hogy nem évek múlva lépné meg ezeket, hanem a közelebbi jövőben. (Csak a közműadó kivezetésénél van utalás a fokozatosságra.) A hvg.hu-hoz eljutott kormányzati információk erre rímelnek: azon törik a fejüket az apparátusban, hogyan kommunikálják idehaza a rezsiharc feladását.

©

Két eljárás van folyamatban ellenünk, ezek összeérnek

Magyarországgal szemben az EU idén március elején kötelezettségszegési eljárást indított. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a magyar energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal) az uniós előírások ellenére nem működik függetlenül, illetve, hogy az energetikai szolgáltatók nem élhettek az őket megillető jogokkal, például a bírósági felülvizsgálat lehetőségével, de a tarifarendszer is problémás lehet. A Trócsányi által szignált levél az emiatt Brüsszel és Budapest között zajló egyeztetés része lehet.

Márciusban Budapesten járt az uniós energetikai igazgatóság egyik munkatársa, aki azt jelezte, hogy Brüsszelben a kötelezettségszegési eljárás mellett jogsértési vizsgálat is folyik a rezsicsökkentés miatt. Azt is mondta, hogy Budapest nem sok jóra számíthat.

Az Orbán-kormány a mostani bajt a két évvel ezelőtti akcióival húzta magára. 2013 március közepén Orbán Viktor felállt a parlamentben, és azt mondta: "A bíróság döntése botrányos. Maga a botrány." A napirend előtti felszólalás azt a Fővárosi Törvényszék közigazgatási bírósága által hozott ítéletet minősítette, amivel a bíróság a gázszolgáltatóknak adott igazat. Mégpedig abban a kérdésben nyertek első körben az energiaszolgáltatók, hogy a lakossági számláikban elszámolhatják-e például a tranzakciós illetéket, a közműadót és a Robin Hood-adóként emlegetett energetikai különadót emelését.

Az elsőfokú ítéletre ekkorra már meg is volt a kormány válasza: a pervesztes energiahivataltól elvették az ügyben az illetékességi jogosítványokat, a közigazgatási bíróság illetékességének megszüntetésére benyújtottak egy törvényjavaslatot, magyarán, nem fellebbezhettek az energiacégek az állam által megszabott díjak miatt. Egyenesen törvénybe foglalták a rezsicsökkentést, így utat nyitva annak, hogy további két lépésben végigerőszakolják a rendszeren a gáz-, az áram-, a víz-, a csatorna-, a szemét- és a kéményseprési díj csökkentését. (A kötelezettségszegési eljárás és a másik uniós vizsgálat is a gázra és az áramra vonatkozik, azért, mert azoknál van uniós szabályozás, a vízre, szemétszállításra, kéményseprésre nincs.)

Amit Orbánék most belengettek, az tehát voltaképpen visszatérés a 2013 előtti, bizonyos értelemben a 2010 előtti állapothoz.

©

Gáz-ár-e-me-lés – vagy újabb időhúzó játszma

A tőkemegtérülési ráta a gáz és az áram fogyasztói árának csak az egyik tényezője. A másik az „anyag” (földgáz, villamos energia) beszerzési ára. A tőkemegtérülést engednék emelkedni a levélben foglaltak miatt. A másik komponensnél a gáz piaci ára is felfelé tart. Ebből aligha sülhet más ki, mint hogy a gáz és az áram ára is drágulási nyomás alá kerül.

Orbán persze időhúzó játszmába kezdhet. Akkor halogathatja csak a – politikai öngyilkossággal is felérő – áremelést, ha az energiatermelő (például az állami tulajdonú MVM) vagy a szintén állami tulajdonú közműszolgáltató (Első Nemzeti Közműszolgáltató – ENKSZ) torkán lenyomja a rendszerben folyamatosan keletkező veszteségeket. Ezt azonban csak záros határideig lehet folytatni, mert az EU-tagság miatt a veszteségbe forduló cégek állami dotációja tilos.

Ha az egész költségelszámolási rendszert, illetve a szolgáltatókat harmadik éve hátrányosan érintő passzusokat kiveszik a rendszerből, akkor az is könnyen elképzelhető – ahogyan azt korábban megírtuk –, hogy a jogosítványukat visszaadó szolgáltatók (mint az E.On, a GDF Suez, a Telekom a gázpiacon és az ELmű-ÉMÁSZ az árampiacon) dönthetnek mégis úgy, hogy nekik e módosításokkal már megéri a lakossági szolgáltatási szektorban maradni, és kérnék vissza az ügyfeleiket. (Ráadásul a Tigáz kivárt, a lakossági ügyfeleit továbbra is kiszolgálja, ez a stratégiája bejönni látszik.)

Ez azonban már nemcsak a rezsiharc, de az orbáni álomként dédelgetett és táplált nemzeti közműszolgáltató cég szárnyalásának is a végét jelentené.

©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nincs türelmi idő, büntetik a parlagfűirtást elmulasztókat

Nincs türelmi idő, büntetik a parlagfűirtást elmulasztókat

Jóformán rájuk zuhant a gleccser, de túlélték

Jóformán rájuk zuhant a gleccser, de túlélték

A „rágalmazó, valótlan médiahadjárat miatt” mondott le a botrányba keveredett karcagi rendőrkapitány

A „rágalmazó, valótlan médiahadjárat miatt” mondott le a botrányba keveredett karcagi rendőrkapitány

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai