25 éves a Budapesti Értéktőzsde
Az IBUSZ részvényeivel indult meg a kereskedés 1990. június 21-én a budapesti tőzsdén, a legfiatalabb részvény a Norbi Update Lowcarb-é. Nagyágyúk voltak a tőzsde elnökei. 117 társaság részvényei fordultak meg 25 éves BÉT-en, ám mára mindössze 45 cég maradt. A hazai tőzsde marginalizálódása egy ideje tart, és egyelőre nem látszik, mitől állna meg.
A 42 éves Csipkerózsika-álmából 1990. június 21-én feltámasztott budapesti tőzsde kereskedése az IBUSZ részvényeivel indult, a Váci utcai Trade Centerben, még a klasszikus, nyílt kikiáltásos rendszerben. (A kezdetekről és a folytatásról beszél Hardy Ilona, a BÉT első ügyvezető igazgatója a HVG csütörtöki számában a vele készült interjúban.)
A tőzsde 1992-ben került át az V. kerületi, Deák Ferenc utcai 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés, 1995-től már elektronikusan is. 1998 novemberétől pedig már kizárólag így, miután a nyílt kikiáltás megszűnt. A brókerek egy ideig a MultiMarket Trading System (MMTS) nevű távkereskedési rendszeren keresztül ütötték nyélbe az üzleteket, 2013. december 6-ától pedig az MMTS-nél lényegesen szélesebb szolgáltatási palettát nyújtó Xetrán.
A BÉT 2007 márciusában költözött az Andrássy úti egykori Herczog-palotába, idén februártól pedig a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő irodaházban működteti a virtuális parkettet.
Bokros, Járai, Simor, Jaksity - és még sok más nagyágyú elnök
Az első tőzsdeelnök Bokros Lajos volt, ő egészen az 1995. márciusi pénzügyminiszteri kinevezéséig ellátta e funkciót, majd húsz év alatt kilencen is követték. Sorrendben: Czirják Sándor, Száz János, Járai Zsigmond, Lotfi Farbod, Simor András, Jaksity György, Szalay-Berzeviczy Attila, Patai Mihály, jelenleg pedig az osztrák Michael Buhl, aki egyúttal a bécsi börze társ-vezérigazgatója is.
Utóbbi szerepvállalására azért kerülhetett sor, mert miután a 41 alapítóval létrehozott BÉT 2002 júliusában feladta önálló jogi személyiségét, részvénytársasággá alakult, melyben 2004-ben az osztrákok szereztek többséget. Egy évre rá a BÉT-be olvadt az 1989-ben újjászületett Budapesti Árutőzsde.
Első, utolsó, legrövidebb ideig tőzsdén levő
Különösen a kilencvenes években dúlt a tőzsdére meneteli láz, számos vezető magyar társaság – így a már említett IBUSZ-on kívül a Skála-Coop, a Mol, az OTP Bank, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus és a Richter Gedeon – privatizációjában játszott jelentős szerepet a hazai börze. A legtöbbel, 16-tal 1999-ben bővült a BÉT-en szereplő cégek száma, ennek köszönhetően abban az évben volt a legnépesebb, 69 tagú a kibocsátók mezőnye.
Több cég nemcsak egy részvénysorozattal képviseltette magát. Az Eravisnak, a Forrásnak, az OTP-nek és a Székesfehérvári Hűtőiparnak a törzs- mellett osztalékelsőbbségi, illetve bemutatóra szóló részvénye is bekerült a forgalomba, a Graphisoft pedig két cége – az SE Európai Rt. és az abból való kiválással létrejött Park SE Európai Ingatlanfejlesztő Rt. – részvényeit is bevezette. Ezzel magyarázható, hogy bár 116 részvénytársaság jelent meg a börzén, a bevezetések száma 121. Akadnak olyan vállalatok, amelyek részvényeik mellett kötvénnyel is képviseltették magukat, csupán abban különböztek, hogy melyik értékpapírfajtával jelentek meg előbb. A Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) – mely később E-Starra, majd Enefi-re keresztelte át magát – például először, 2007 májusában részvényeit vezetette be a BÉT-re, majd 2010 novemberében a kötvényeit, melyek visszafizetésével 2012 októberétől gondjai akadtak. Az első, 1998-2002 közötti Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila azonos nevű fia által igazgatott Alteo Energiaszolgáltató 2010 októberében került a BÉT-re, majd 2011 novemberében dobta piacra kötvényeit. Noha papírjai a piaci átlagnál jóval magasabb, 12,37 százalékos fix kamatot ígértek, azokat az Alteo a 2014. augusztusi lejáratkor az utolsó fillérig törlesztette, majd újakat bocsátott ki, ezek 2017-ben futnak ki. Ugyanezt a sorrendet követte a Magyar Telekom és a Mol, de kötvényeik ma már nem találhatók a palettán, miután az utolsó sorozatot a lejáratuk után nem újították meg. Az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank jelzálogleveleivel azonban most is lehet kereskedni. A FreeSoft – ma már 4iG – először, 2000 márciusában kötvényt bocsátott ki, s csak azt követően négy és fél évvel, 2004 szeptemberében debütált részvényeivel. A BTel is kötvényekkel nyitott, 2011 júniusában, majd alig egy évvel később, 2012 májusában részvényekkel, melyek pályafutása kibocsátójuk idén június 3-ai kivezetéséig tartott. |
A legidősebb budapesti tőzsderészvény a pécsi kiskereskedelmi cégé, a Konzumé, mely 1990. november 1. óta forog, a legfiatalabb pedig a tavaly november 10-én debütált Norbi Update Lowcarbé. A legrövidebb ideig, alig 14 hónapig a pécsi Mizo-Baranyatej részvényeivel lehetett üzletelni a BÉT-en, 1999. február és 2000. április között, miután a cég ellen felszámolási eljárás indult, ami a szabályok szerint a részvények automatikus törlését vonja maga után.
A négy nagy részvény dominál ma
A tőzsde a kilencvenes évek privatizációit leszámítva nem töltötte be szerepét. A forrást kereső vállalatok nem használják ki, hogy a börze is egy alternatíva – mindenekelőtt a bankhitelek és a kockázati tőke mellett –, a többség alapvetően nem ezzel a céllal kérte a bevezetését, hanem hogy tulajdonosai haszonnal kivehessék az eredetileg befektetett pénzük egy részét vagy egészét, sokaknak pedig az is fontos volt, hogy megfutassák a nevüket.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mintsem, hogy a 45 mostani részvényből nem kevesebb, mint 20-ra napokig nincs kötés. A leghosszabb ideje, április 9-e óta a február végén botrányba keveredett, ma már felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház által is tulajdonolt Első Hazai Energia-Portfolió Nyrt. papírjai alszanak. Értékelhető forgalom a 45-ből gyakorlatilag 4 társaság – az OTP, a Mol, a Richter és az MTelekom – részvényeire van, nem véletlen, hogy a befektetők számára eligazodási pontot jelentő BUX-index értékét több mint 95 százalékban e kvartett mozgása határozza meg.
A tőzsde marginalizálódását jelzi az is, hogy miközben a 2007 júniusában még 1062 milliárd forintos havi forgalom idén áprilisra közel negyedére (269 milliárdra esett), a BUX csak 30 százalékkal állt alacsonyabban a múlt hónapban a nyolc évvel ezelőttinél. Ami azt mutatja, hogy a kisebb értékű forgalomban a papírok leértékelődése kisebb arányban játszott közre.
A részvények döntő többségének alacsony forgalma azért veszélyes a befektetők számára, mert emiatt árfolyamaikat egy kisebb kötéssel is el lehet mozdítani, így azok mozgása általában nincs összefüggésben az adott cég gazdasági folyamataival. Mivel Magyarország legnagyobb árbevételű cégeiből csak néhány szerepel a BÉT-en, a magyar tőzsde nem tekinthető a magyar gazdaság barométerének, ily módon azt a fontos funkcióját sem töltheti be, hogy előre jelezze a későbbi gazdasági történéseket.
S e helyzet megváltozására belátható időn belül nem látszódik esély. Létezik a Tőzsdeképes Cégek Klubja, ahová a BÉT honlapja szerint azok a cégek nyerhetnek bebocsátást, amelyek kinyilvánítják, hogy amennyiben a közeljövőben tőkebevonásra kerül sor, akkor a tőzsdén való megjelenést reális alternatívának tekintik. Ám, hogy kik a klubtagok, azt a BÉT nem hozza nyilvánosságra. Korábban még szóba került az olyan nagyvállalatok, mint a Magyar Posta, vagy az MVM bevezetése, ám ezek egyelőre nincsenek napirenden, a világ minden börzéjén kurrens bankok, biztosítók számának növekedéséről nem is beszélve.
Egy néhány hónappal ezelőtti háttérbeszélgetésen csak annyi derült ki, hogy a tőzsdei vezetők leginkább a Wáberer Holding börzére lépését tartják reálisnak – akár már az ősszel – és szeretnék, ha a Váradi József nevével fémjelzett WizzAir részvényei az idén februári londoni tőzsdei megjelenésüket követően, a BÉT-en – mint másodpiacon – is elérhetőek lennének a befektetők számára.
| Kivezetés, felszámolás, elhullás |
A BÉT újranyitását követően csaknem öt évig kellett várni az első kivezetésre, a kalapos szakállas férfival készített reklámja miatt szállóigévé vált MÜSZI részvényei 1995. május 3-án hagyták el a parkettet, ugyancsak a kibocsátójuk megszűnése miatt. A legtöbb, 9 tőzsdei kivezetésre 2002-ben került sor. Fel- vagy végelszámolás miatt csak 11-en voltak kénytelenek elhagyni a parkettet, utoljára a kötvényeseit kifizetni nem képes, számos szabálytalanságot elkövető, emiatt a Magyar Nemzeti Bank és a BÉT által többször is megbírságolt Business Telecom (BTel). A távozók döntő többségét, 46 céget nagybefektetők vásárolták fel, öten beolvadtak egy másik társaságba, hárman – az AAA Auto, a Central European Growth Fund Plc és az Orco – tulajdonosa a részvények iránti érdektelenség miatt látta jobbnak a távozást, miután az alacsony forgalom miatt nem volt értelme fizetnie a tőzsdei szereplés díjait. A nyilvános részvényértékesítésük híján úgynevezett technikai bevezetéssel a BÉT-re került Optisoft és a Concorde Értékpapír Zrt.-t alapító Jaksity György és két társa által tulajdonolt TC Befektetési Nyrt. egy idő után okafogyottnak érezték jelenlétüket, ezért távoztak, miután később sem dobtak piacra részvényeikből. A Fotex részvényét – élve az új hazai szabályozás adta lehetőséggel – 2012 márciusában áttetette a luxemburgi börzére, Várszegi Gábor alapító akkori indoklása szerint azért, hogy ott két-három év alatt fel tudja építeni azt az imázst, amivel továbbléphet. További 15 társaság a tőzsdéről való távozását követően dobta be a törülközőt. Legutóbb a Quaestor, mely 2013 végén arra hivatkozva vonta ki magát a tőzsdei forgalomból, hogy az MMTS kereskedési rendszer helyett bevezetett Xetrában – mint annak idején indokolták – „a társaság céljai már nem érhetők el”, az idén márciusban botrányt robbantott fiktív kötvényei miatt viszont Tarsoly Csaba központi cége ellen megindult felszámolási eljárás. |
Érdekes a 2009 decembere óta börzei Nordtelekom esete, mely 2011 végén ugyan megkapta a felügyeleti engedélyt egy 600 milliós kötvényprogramra, ám ezt a – 2012 végéig fennálló – lehetőséget a kedvezőtlenné vált távközlési piaci helyzetre hivatkozva nem használta ki.
Tizennégy társaságnak is változott meg a neve tőzsdei pályafutása során. Kétszer az RFV-nek (mely előbb E-Star, majd Enefi lett), a Novotrade-nek (Genesisre, majd Hun Mining-ra), a Phylaxia-Pharmának (Phylaxia 1912 Holdingra, majd Opimus Groupra) és a Horizon Multiplannak (Humetre, majd Nutexre). A BudaFlaxból Pannon-Flax, a GarAgentből Csepel Holding, a Soproni Sörgyárból Brau Union Hungária, a Pannonplastból PannErgy, a Mezőgép Orosházából Linamar, a Matávból Magyar Telekom, a Virginia Kárpótlási Jegy Hasznosítóból Econet.hu, a HB Westminsterből Milton Apartman, a HybridBoxból FUSO Ecosystem, a FreeSoftból 4iG lett.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
