Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében – egészen pontosan 97 százalékos eséllyel – árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics hétfői helyzetértékelése szerint jóllehet, a népszavazáson született elutasító eredmény nem garantálja a Grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most már 50 százalék felett jár.

Bevállalnának arcvesztést az európai vezetők? Aligha

A referendum a ház londoni elemzői szerint Görögország hitelezőit is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Mivel a hivatalos hitelezők közül többen is előzetesen arra figyelmeztették Görögországot, hogy az elutasító népszavazási eredményt gyakorlatilag a Grexitre adott voksok győzelmének fogják tekinteni, most el kell dönteniük, hogy visszakoznak, és ezzel potenciálisan veszélyes precedenst teremtenek a jövőbeni válságok esetére, vagy szilárdan kitartanak eredeti álláspontjuk mellett, és abban reménykednek, hogy a Grexit járványhatásait sikerül kordában tartani – fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.

A jelenlegi állapot alapján valószínűnek tűnik, hogy ismét elindul valamiféle tárgyalás Görögország és a hitelezők között, de mivel a hitelezők legutóbbi megállapodási ajánlata már a múlté, a tárgyalásokat szinte az alapoktól kellene újrakezdeni – vélekednek a Capital Economics elemzői.

A ház szerint a legvégső határidőnek július 20. tűnik, amikor Görögország egy 3,5 milliárd eurós kötvényadósság-hányadot lenne köteles törleszteni az eurójegybanknak (EKB), az addig hátralévő időben viszont most már rendkívüli nehézségekbe ütközne a görög kormány és a hitelezők részéről is a megállapodás elérése. Ha Görögország ezt a törlesztési kötelezettségét nem teljesíti, az teljesen biztosan lehetetlenné tenné az EKB számára a görög bankrendszernek nyújtott likviditási támogatás fenntartását.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ráadásul a valós határidő még szorosabb lehet, hiszen vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a görög bankrendszerben már csak néhány napra elegendő készpénztartalék maradt.

A Capital Economics szerint bármiféle olyan megoldás, amelyben nem szerepel nagymértékű adósságleírás, csak ennek az elkerülhetetlen fejleménynek az elodázása lenne. Görögországnak egyébként is versenyképesebb árfolyamú valutára lenne szüksége az olyan ütemű és tartósságú gazdasági növekedéshez, amely hosszabb távon helyrehozhatná közfinanszírozási helyzetét. Mindezeket egybevetve a Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy Görögország végül elhagyja az euróövezetet, és szerintük a kérdés csak az, hogy pontosan mikor és hogyan.

De vajon kitart-e a görög bankrendszer még két héten át?

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja szerint a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA), várhatóan legkésőbb július 20-án, az EKB-val szembeni következő görög kötvénytörlesztési kötelezettség napján, ha Görögország nem tesz eleget e kötelezettségének.

A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátása a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára – jósolták a Barclays londoni közgazdászai, akik szerint mindezek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.