Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Hivatalosan ezen a héten indulnak az elszámolólevelek a forinthitelesek címére, legtöbben azonban inkább szeptember második felében számíthatnak arra, hogy meg is kapják a levelet. De nem ezért lesznek sokan csalódottak, vetíti előre az azenpenzem.hu, amely összeszedte röviden a tudnivalókat.
Lesznek olyanok is, akik hiába várják majd a levelet, mert idő közben a Magyar Nemzeti Bank változtatott a szabályon, így a bankoknak a már lezárt, tartozás nélküli hitelekről nem kell elszámolást küldeniük – amennyiben sem díjat, sem kamatot nem emeltek.
A forinthitelesek – becslések szerint – összesen úgy 250 milliárd forintot kapnak majd vissza. De sokan lesznek olyanok is, akiknek a markát egy fitying nem fogja ütni.
A pénzügyi portál egy példán érzékelteti, hogy miből fakadhat a félreértés. Sokan vannak, akik régóta fizetik a törlesztőrészletet, és úgy érzik, az magas, sőt, esetleg ismernek másvalakit, aki hasonló összegű forinthitelt vett fel, de kevesebb a törlesztőrészlete. Azt gondolják, hogy most sok pénzt kapnak vissza. De hoppon maradhatnak, mert csak az számít, hogy volt-e a hitel felvétele óta kamat- vagy díjemelés. „Ismerünk olyan szerződéseket, amelyekben ugyanakkora hitel után az egyik adós harmadával többet fizet, mint a másik (ez a különbség pedig csak az utóbbi időszakban csökkent le jelentősebben). Ennek ellenére, míg a többet fizető egy fillért sem kap vissza, mert a kamata eleve nagyon magas volt (így nem is növelték), az alacsonyabb törlesztős számításaink szerint elég jelentős összegnek örülhet majd, hiszen nála volt kamat-, sőt díjemelés is.”
„A kulcskérdés ugyanis az, hogy a bank emelt vagy nem emelt kamatot vagy költséget (látni kell, a kamatszint ebben az összevetésben egyáltalán nem játszik). A jogalkotók azzal nem bíbelődtek, hogy a kamatok nem csökkentését (márpedig az irányadó ráta zuhanása ezt indokolta volna) bármilyen módon figyelembe vegyék. Különösen a nem lakáshitelekre jellemző, hogy a magasan indított kamat tartósan „beragadt”.
Más a helyzet azoknál, akik 2010. november 26. óta vettek fel forintkölcsönt. 210 pénzügyi intézményből 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem hajtott végre egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést. További 56 intézmény alávetési nyilatkozatot tett, így vállalva, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal.
A fennmaradó 16 intézmény esetében pedig az MNB közérdekű keresetet indított. Az eddigi állás szerint ezeket a pereket részben vagy egészben meg is nyeri a jegybank. Az adósok számára azonban ez sem jelent valódi eligazítást. Az MNB ugyanis szélesen értelmezi a dolgot, így a szerződési feltételek minden módosítását támadja. Azt is, aminek alapján végül nem is került sor kamat- vagy díjemelésre – írja a portál.
