Az Erste Bank Hungary hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, hogy 100 százalékos tulajdoni hányaddal, egyedüli alapítóként, magyarországi székhellyel jelzálogbankot alapít. A jelzálogbank alapszabályát július 31-én írta alá az Erste, az alapításhoz még szükséges a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye.

A közlemény szerint az Erste Bank Hungary Zrt. a jelzálogbank alapításához szükséges engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bank részére a törvényes határidőn belül nyújtja be.

Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató a háttérben

Az Erste saját jelzálogbankjának létrehozása vélhetően összefüggésben van azzal, hogy az MNB jegybanki rendeletben bevezette az úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót (JMM) a hazai pénzintézeti szektor számára.

A hazai bankrendszerben ugyanis a devizahitelek forintosítása hatására a hosszú lejáratú forinteszközök állománya jelentősen emelkedett, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között. Az MNB indoklása szerint a JMM bevezetése csökkenti a pénzügyi kockázatot, mivel a bankok számára hosszú értékpapírok kibocsátását írja elő, amelyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon.

A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-jén vezeti be a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót. Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a hazai bankrendszernek, ez alatt az idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. 

A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezeket a jelzálogleveleket elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.

Eddig három nagy pénzintézet jelzálogbankja volt a piacon: az OTP Jelzálogbank, az Unicredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank, az MNB rendelete óta az Erste az első, amely létrehozta saját speciális pénzintézetét.