Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nagy bajba kerül a Nébih idei költségvetése, ha nem találnak ki valamit a bevételkiesések áthidalására. A probléma forrása egyértelmű: a hivatal számlájára július 31-ig csak 3 milliárd forint folyt be a mintegy 16 milliárd helyett. Ennek egy része várható volt, mivel a Brüsszel által felfüggesztetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjbeszedés tételei tervezhető módon nem jelentek meg a cégkasszában. De az adatokból úgy látszik, hogy az uniós vizsgálat bejelentésének hatására valószínűleg termelők, feldolgozók és vendéglátós cégek is döntöttek úgy, hogy nem utaltak. Akkor se, ha rájuk az Európai Bizottság döntése nem vonatkozott.
Az agrár- és a nemzetgazdasági tárca már egyeztet a források pótlásáról – írta meg az Agrárászektor.
Stiller Ákos
Mint arról korábban beszámoltunk, a kialakult helyzet lényegében borítékolható volt, mivel a Nébih idei büdzséjének túlnyomó része e felügyeleti díjból származik (származott volna). Mivel azonban az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette Magyarországon a felügyeleti díj alkalmazását (azért, mert Brüsszel szerint aggályos, hogy a magyar kormány úgy alakította át tavaly a díjfizetési rendszert, hogy az a nagy árbevételű áruházakat sokkal hátrányosabban érinti – és ezért vizsgálatot rendelt el, melynek idejére szól a díjbeszedési moratórium), a Nébih működése is új finanszírozási források után kiállt.
Az EB tehát most azt vizsgálja, hogy Orbánék ez ügyben lejtették-e a pályát például a CBA és a Coop számára, és amíg tart a vizsgálat, az áruházaknak nem kell befizetniük a díjat – a Nébih pedig így nem jut bevételhez. Az Index megkérdezte az ügyben illetékes Földművelésügyi Minisztériumtárcát, ahonnan azt a konkrétumokat mellőző választ kapták, hogy „folyamatosak az egyeztetések annak érdekében, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban elfogadható döntés születhessen".
A Nébih az agrárszektor.hu kérdésére közölte: a bizottsági vizsgálat és felfüggesztés csak a kereskedőket érintő sávos felügyeleti díjra terjed ki. És mivel az eddigi, 0,1 százalékos fizetési mértéket nem érinti, minden olyan vállalkozásnak, melyre a 0,1 százalékos díj (illetve a helyette választható 20 ezer vagy 700 ezer forintos felügyeletidíj-átalány) vonatkozik, be kellett fizetnie a felügyeleti díj első részletét július végéig.
A Nébih adataiból viszont az látszik, hogy a piaci szereplők jelentős része végül mégsem fizetett. Ők bírságra, késedelmi pótlékra is számíthatnak.
