Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Több milliárd forint élelmiszerlánc-felügyeleti díjat nem fizettek meg a piaci szereplők a július 31-i határidőig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára. Olyanok se, akikre a kormányt csuklóztató brüsszeli vizsgálat nem is vonatkozik.
Nagy bajba kerül a Nébih idei költségvetése, ha nem találnak ki valamit a bevételkiesések áthidalására. A probléma forrása egyértelmű: a hivatal számlájára július 31-ig csak 3 milliárd forint folyt be a mintegy 16 milliárd helyett. Ennek egy része várható volt, mivel a Brüsszel által felfüggesztetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjbeszedés tételei tervezhető módon nem jelentek meg a cégkasszában. De az adatokból úgy látszik, hogy az uniós vizsgálat bejelentésének hatására valószínűleg termelők, feldolgozók és vendéglátós cégek is döntöttek úgy, hogy nem utaltak. Akkor se, ha rájuk az Európai Bizottság döntése nem vonatkozott.
Az agrár- és a nemzetgazdasági tárca már egyeztet a források pótlásáról – írta meg az Agrárászektor.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kialakult helyzet lényegében borítékolható volt, mivel a Nébih idei büdzséjének túlnyomó része e felügyeleti díjból származik (származott volna). Mivel azonban az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette Magyarországon a felügyeleti díj alkalmazását (azért, mert Brüsszel szerint aggályos, hogy a magyar kormány úgy alakította át tavaly a díjfizetési rendszert, hogy az a nagy árbevételű áruházakat sokkal hátrányosabban érinti – és ezért vizsgálatot rendelt el, melynek idejére szól a díjbeszedési moratórium), a Nébih működése is új finanszírozási források után kiállt.
Az EB tehát most azt vizsgálja, hogy Orbánék ez ügyben lejtették-e a pályát például a CBA és a Coop számára, és amíg tart a vizsgálat, az áruházaknak nem kell befizetniük a díjat – a Nébih pedig így nem jut bevételhez. Az Index megkérdezte az ügyben illetékes Földművelésügyi Minisztériumtárcát, ahonnan azt a konkrétumokat mellőző választ kapták, hogy „folyamatosak az egyeztetések annak érdekében, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban elfogadható döntés születhessen".
A Nébih az agrárszektor.hu kérdésére közölte: a bizottsági vizsgálat és felfüggesztés csak a kereskedőket érintő sávos felügyeleti díjra terjed ki. És mivel az eddigi, 0,1 százalékos fizetési mértéket nem érinti, minden olyan vállalkozásnak, melyre a 0,1 százalékos díj (illetve a helyette választható 20 ezer vagy 700 ezer forintos felügyeletidíj-átalány) vonatkozik, be kellett fizetnie a felügyeleti díj első részletét július végéig.
A Nébih adataiból viszont az látszik, hogy a piaci szereplők jelentős része végül mégsem fizetett. Ők bírságra, késedelmi pótlékra is számíthatnak.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Témák és vélemények a világlapokból.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
A ferdőzés szarvasmarhákat érint, a mezőny 35 kilométerrel kevesebbet tesz meg a tervezettnél.