Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Lényegesen magasabb adót kénytelenek fizetni azok a külföldön befektető magyarok, akik nem igazolják illetőségüket a pénzintézetek felé. Ennek oka, hogy az EU megtakarítási irányelvének értelmében az egyes tagállamok a náluk kifizetett kamatjövedelmekre kivetett és beszedett adót megosztják a „haszonhúzó személy” illetősége szerinti állammal, illetve automatikusan megküldik a jövedeleminformációt a kedvezményezett illetősége szerinti államnak.
Ebben az információcsere eljárásban azonban egyes, az utóbbi években a magyar befektetők által kedvelt EU-tagállamok vagy csak 2015-től (Luxemburg), vagy még mindig nem vesznek részt (Ausztria), így ők 16 százalékos magyar forrásadónál jóval magasabb 35 százalékos kulcsot alkalmazzák.
„Akik nem adják le az illetőségigazolást, azok továbbra is a magyar adókulcsnál több mint kétszer magasabb forrásadót kénytelenek fizetni, így mindenképpen tanácsos az illetőségünket igazolni, és a különbözetet visszaigényelni” – magyarázta Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária bérszámfejtési és határon átnyúló személyi jövedelemadózási területekért felelős szenior menedzsere.
A hiányosságot azért is célszerű pótolni, mert az ugyancsak 35 százalékos adókulcsot alkalmazó Belgium 2010-ben csatlakozott az automatikus információcsere intézményéhez, így a NAV külföldi kontrolladatot kaphat visszamenőlegesen is elévülési időn belül. Ebben az esetben ezek a tételek egy esetleges adóvizsgálaton is sokba kerülhetnek, az adóbírság ugyanis a megállapított adóhiány 50 százaléka, és ehhez jön a késedelmi pótlék összege, ami együttesen megduplázhatja az eredetileg fizetendő adóösszeget.
Ugyanakkor a különbözet visszatérítése nem automatikus: annak érdekében, hogy a magánszemély ezt visszakaphassa, első lépésként az adott évre vonatkozó magyar bevallásában meg kell jeleníteni a külföldről származó kamatjövedelmet és megfizetni rá a 16 százalékos adót. Mivel már a másik tagállamban levontak ugyanezen az összegen 35 százalék forrásadót, így ez az eljárás további finanszírozást kíván meg az adott személytől. A bevallás benyújtását és az adó megfizetését követően külön kérelem beadásával válik lehetségessé a külföldön levont forrásadó visszaigénylése. A kérelemhez mellékelni kell a levont adó összegét, jogcímét, a levonás tényét, a megszerzés időpontját bizonyító dokumentumot, hiteles magyar fordítással együtt, illetve igazolni kell a személyazonosságot is.
