szerző:
Gáti Júlia-Molnár Csaba

Hat kilométeres sávlezárás az autópályán két kilométeren végzett munka miatt, nagy zajt csapó, nem ritkán az egyirányú utcát sokáig eltorlaszoló kukásautó a reggeli csúcsban, forgalombénító nagyberuházások egy műszakban, kéményellenőrzés és ajánlott levél kézbesítés munkaidőben, 220 kilométer autózás egy vízszintes vonalért. Tényleg az a fő cél, hogy szivassák az állampolgárt? Csak remélni merjük, hogy elsősorban nem. A velünk élő szocializmus.

“A te anyádat, te k...csög” – kommunikált egy ártatlan kedd reggel az apuka dagadó nyaki erekkel, jó kiállású középkategóriás autójából a motorizált köztisztasági szakemberrel, magyarul a kukással. A gyerekét iskolába szállító, önuralmát jól láthatóan már rég nem birtokló apukából az esetet közelről látó riporterünk szerint az vette ki az ideget, hogy a szűk, egyirányú, leágazással nem rendelkező budai utcán immár mintegy 40 perce kocog a kukáskocsi mögött. “Pont most kell, máskor nem lehet begyűjteni a szemetet?” - érdeklődik vérben forgó szemekkel az apuka, miközben a csemete értetlenül kucorog a hátsó ülésen. A mindennapos tapasztalatok alapján talán nem teljesen ördögtől való a felvetés, hogy tényleg, máskor nem lehet-e.

Az eset ilyen szintű megélése tán nem általános, de a mindennapokban egy csomó olyan helyzetet kénytelen átélni az állampolgár, amiről - legalábbis első látásra egészen biztosan - joggal gondolhatja, hogy “nem lehetne-e ezt kevésbé szivatósan csinálni.”

©

Számos olyan hatósági eljárást, infrastrukturális beruházást, szolgáltatást lehet felsorolni, amelyek elvileg a közösség javát szolgálják/szolgálnák, első látásra mégis érthetetlenül illogikusnak tűnnek, mintha már-már kifejezetten az emberek bosszantására találták volna ki, de legalábbis mintha a lakosság érdekét minimálisan vennék figyelembe. Pedig nem, mindenre megvan az ésszerűnek tűnő, de legalábbis hivatalos magyarázat, ettől persze senki sem lesz boldogabb és a felesleges tennivalók sem ritkulnak, legfeljebb az emberek idegrendszere szálkásodik rendületlenül.

Egy sávon a nyár utolsó vasárnapján – Érdig ért a dugó

A beton terelőfal életet menthet
A gyorsforgalmi utak egyik tipikus balesettípusa a pályaelhagyásos baleset. Különösen súlyos következményekkel járhat a baleset, ha a gépjármű az elválasztó sávi vezetőkorlátot átszakítva a másik pályatestre átjut. A 2011 és 2015 első fele közötti időszakot tekintve elmondható, hogy a gyorsforgalmi úthálózaton évente átlagosan 20 és 30 közötti a korlátátszakításos balesetek száma, melyből legalább egy halálos kimenetelű. A beton terelőelemekkel, fokozott visszatartó képességű vezetőkorlátokkal, energiaelnyelő berendezésekkel, korszerű üzemi átjárók építésével, padka burkolásokkal ezen balesetek valószínűsége jelentősen csökkenthető.

Kitűnő érzékkel az iskolakezdés előtti utolsó nyári hétvégéje körüli napokban sávelhúzással lezárták az M7 autópálya 12. és 18. kilométere között mindkét irányában a belső sávot, mert a Magyar Közút “közlekedésbiztonsági fejlesztései kapcsán korszerűsíti az elválasztó sávot”, beton terelőelemeket raknak le. Előbb augusztus 25. és 27. között a Budapest felé vezető oldalon, majd augusztus 31. és szeptember 2. között között a Letenye felé vezető oldalon épült ki, és maradt is azóta a sávelhúzásos terelés.

Az utolsó nyári hétvége – ami brutális hőséget hozott, tehát mindenki a Balatonhoz menekült – augusztus 29-30. volt, az iskola meg szeptember elsején, kedden kezdődött. Naná, hogy mindenki vasárnap délután/este cuccolt haza a nyaralásból, naná, hogy nem is lehetett haladni Budapest felé. Volt egy rövidebb szakasz, ahol egy sávra szűkölt a haladási lehetőség.
Az érdi emelkedő alsó harmadától nagyjából a BAH-csomópontig araszoló sor tempóját riporterünk is megtapasztalta. Míg a város felé az összes megmaradt sáv tele volt, ellenkező irányban vígan pengettek az autók. Fordítva talán kevesebb elmormolt szitkozódást generált volna.

Az meg külön hajtotta a kedélyeket, hogy a lezárt munkaterületen akkor pont senki, semmilyen munkát nem végzett, s ez azóta sem változott lényegesen. A minap megnéztük, hogy is áll a korszerűsítés. A két pálya között területet valóban feltúrták, a lezárt hat kilométer legfeljebb harmadán úgy húsz munkagépet számoltunk össze két-három csoportban. Azaz sok százméteren át nemhogy munkavégzés nem látszott, de ember sem - legalábbis az átlag autózó ezt láthatta. Persze lehet, hogy csak éppen nem volt szerencsénk, mert “a különböző munkafolyamatok, technológiák gépigénye jelentősen eltér, az adott munkafolyamatok a vállalkozó elfogadott műszaki ütemterve alapján napi szinten váltják egymást, ennek megfelelőn a gépek száma is változik napról napra” - ahogyan azt a Magyar Közút válaszolta lapunknak.

Miért kell ennek így történnie? – kérdeztük a társaságot. Miért kell 6 kilométert lezárni ahhoz, hogy összesen mondjuk kettőn végezzenek munkát? “A kivitelezés az elfogadott műszaki ütemterv alapján történik, melynek alapja a tervező által készített, jóváhagyott kiviteli tervek voltak. A tervek az érvényben lévő műszaki előírások figyelembe vételével készültek... A korábbi korlátvédelem szinte a teljes hosszon elbontásra került, a szükséges belső sávi termőföld kiemelés miatt, így a belső sávok lezárása is elengedhetetlen volt.”

Ismer olyan országot, várost, ahol van, hogy valamilyen közfeladatot ellátó szervezet, hatóság, állami cég sokkal rugalmasabb, igazodik a lakosság munkarendjéhez?  Kérjük, írjon nekünk, levelét várjuk az [email protected] címre. Ha tud még hasonló "polgár idegesítő" jelenségről, akkor is írjon nekünk!Köszönjük.

Azt is megkérdeztük, hogy a gyorsabb befejezés érdekében nem lehetne-e nem csak délután 5-ig, hanem azon túl is, mondjuk sötétedésig, este 7-ig, fél 8-ig dolgozni a szóban forgó szakaszon. “A vállalkozó a vállalkozási szerződésben foglalt befejezési határidőnek megfelelően ütemezi munkáját, osztja be a munkaidejét. A befejezési határidő megtartásáért a vállalkozó felel.” Ez novemberig így lesz.

Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamos

Hasonlóan ideget próbáló beruházás a volt Moszkva tér felújítása és a fonódó villamos kiépítése. Félreértés ne essék, mindkét beruházás “hiánypótló”, s viszonylag jól is tűri a lakosság, nincsenek éhséglázadások a minden képzeletet felülmúló káosz miatt. Az azonban itt is szembetűnő, hogy délután öt körül a szakemberek eldobják a lapátot, ‘oszt fejront - pedig még most is lehetne 7-ig dolgozni, nem is beszélve a nyárról, amikor egy időben 9-ig is világos van. A minap a Széll Kálmán téren a sittet pakoló markolós két kis rövid dudával jelezte a várakozó teherautónak a munkaidő lejártát, mire az félig tele platóval elgurult, a markoló félreállt, vezetője kiszállt, bezárta a járművet és eloldalgott. A fonódón nagyjából ugyanez, délután hatkor már nemigen építik a villamospályát.

©

Fel is tettük a kérdést a BKK-nak: hétvégén miért nem építik az egész várost megbénító, kiemelt beruházásokat, hogy esetleg hamarabb végezzenek, illetve napon belül ugyanezt. Bátran lehetne este 8-ig krampácsolni, miért dobják el a lapátot délután 5-kor? Megtudtuk, hogy “a kivitelező rendszeresen végez munkát délután, valamint hétvégén is. A munkák feszített ütemben haladnak, továbbra is várható hétvégi, délutáni, esetenként éjszakai munkavégzés. A késő délutáni, hétvégi és éjszakai munkavégzés érthető módon a helyi lakosság körében visszatetszést kelt és már több alkalommal feljelentették vállalkozóinkat a rendőrségen. A budai fonódó projekt olyan sűrűn beépített környezetben valósul meg, ahol nagyon sokan élnek, dolgoznak és közlekednek, ezért a szűk utcákban lévő legkisebb forgalomkorlátozás is nagyon zavarja a helyi lakosokat.” Hát pont ezért nem nagyon érthető, hogy miért nem dolgoznak teljes gázzal “látástól vakulásig”? Mert, hogy nagyon zavaró az ostromállapot, minél előbb véget kellene vetni.

Az is világossá vált, hogy “az építési ütemezést, munkaszervezést rendkívül sok tényező befolyásolja, mely egy külső szemlélő számára nem feltétlenül látható. Ilyen tényező például az építési anyagok és a munkaerő rendelkezésre állása, a munkaszervezés, az időjárás, az építési technológia (például betonkötési idő, műgyanta szilárdulási idő), vagy éppen a jogszabályi környezet.” Ezen felül vannak belső kényszerek is, mint a munkafolyamatok és a szakágak egymásra épülése, vagy a munkaszervezés, azaz a munkára fogható gépi és humán erőforrás megfelelő elosztása.”

©

A nyári hónapokban a szokatlanul meleg időjárás miatt a burkolatépítési munkákat éjszaka végezték, ezzel is elősegítve a napközbeni forgalmi dugók megelőzését, legalábbis a BKK ezt állítja - azért jegyezzük meg, ez nem nagyon sikerült. "A II. kerületi önkormányzat azonban nem támogatta az éjszakai munkavégzést, ugyan nem tiltotta meg, de felhívta a figyelmet a zajhatárértékek betartására. Ez alól a nappali órákra igen, de az éjszakai órákra nem adott felmentést." Így az éjjel végezhető munkák köre erősen korlátozott - tájékoztatott a BKK.

Mindkét fővárosi nagyberuházás esetében felvetődik, nem lenne-e célszerűbb a meghosszabbított munkavégzés, mondjuk nyáron este 8-ig, ősztől pedig napnyugtáig - ami jelenleg délután 7 körül, de ez nyilván rövidül - annak érdekében, hogy hamarabb befejeződhessenek a munkálatok és mindkét esetben mielőbb elindulhasson a "normális" közlekedés mind az autók, mind pedig tömegközlekedés számára. “A meghosszabbított munkavégzés a befejezési határidő szempontjából kedvezőbb lenne, azonban a projekt bekerülési költségét megemelné, valamint valószínűleg az elkészült építmények minőségének rovására menne.”

Tehát, ha jól értjük a BKK érvelését, a két beruházás drágább lenne, ócskább is lenne - de miért is? Így viszont a nagyközönség hosszabb ideig szív, de úgy látszik, ez a kisebb ellenállás.

Kukások és kéményseprők

A fentebb említett kukás affér egyébként valóban kiválóan alkalmas arra, hogy már korán reggel kiakassza az embert, a világ ugye rohan, rohanunk vele mi is, folyamatos késésben van szinte az egész város, erre durr, itt egy kukásautó. A köztisztasági szakik látszólag a legnagyobb nyugalommal húzzák-vonják az edényeket, némelyiket kétszer-háromszor is meglengettetik a hidraulikával, az autós meg csak számolja magában, hogy még három, még kettő, már csak egy. Aztán lehet gurulni kettővel húsz métert és keződhet elölről az ürítési folyamat. Idegrendszert próbáló napindítás, nehéz tagadni.

A kukásautó az egyik legmenőbb közlekedési eszköz a 1,5-3 éves korosztály számára, ezért ők kifejezetten örülnek a szülőket kikészítős projektnek. Egy olvasónk célközönségnek számító gyerekét sétáltatva rákérdezett a narancsruhásoknál, hogy tényleg nem lehet máskor, mondjuk délelőtt 10 és délután három között üríteni? “Akkor is ürítünk, csak máshol. Kevesen vagyunk, a gép is kevés, csak így lehet elosztani, hogy mindenki sorra kerüljön.”

"Az FKF Nonprofit Zrt. hulladékszállító járműveire a egy kormányrendelet, valamint egy főpolgármesteri intézkedés alapján vonatkozik egy időkorlát, mely szerint a pesti és a budai körút által határolt területen reggel hét óra után nem végezhetnek munkát. Ezért a hajnali indulást követően a hulladék elszállítását ezeken a területeken, valamint a legforgalmasabb bevezető útvonalakon végezzük. Ezt követően haladnak járműveink a külső városrészek és a lakóterületek felé" – mondta kérdésünkre az FKF. Azt bizton lehet álítani, hogy ezt az időkorlátot nem nagyon sikerül tartani, riporterünk ugyanis nap, mint nap találkozik a szóban forgó határokon belül a legkülönbözőbb helyeken dolgozó kukásautókkal.

Nagyjából ugyanezt a kérdést tettük fel a kéményseprő cégnek a kémények ellenőrzése okán. Évek óta stabilan reggel 9 és délután 13 óra között jönnek ellenőrizni a kéményt, holott jó eséllyel számítani lehet, hogy a lakásban lakók munkahelyen, iskolában tartózkodnak. Nem lehetne-e "lakosságbarátabb" időszakot meghatározni, mondjuk délután 3 és este 8 között? Főleg úgy, hogy amennyiben nem sikerül ellenőrizni, úgy jelenteniük kell a bírságolási jogkörrel rendelkező tűzvédelmi hatóság felé. Rosszul hangzik, mitagadás, így ha az ember biztosan el akarja kerülni a bírságolást, az sem kizárt, hogy szabadságot kell kivennie az amúgy sok esetben csak pár percet igénybe vevő ellenőrzéshez, pedig késő délután-kora este gond nélkül lezavarható lenne az aktus.

©

A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (Főkétüsz) szerint annak, hogy az ellenőrzésekre és vizsgálatokra minden esetben 8 és 16 óra között kerül sor, az az oka, hogy az egész évben, januártól decemberig tartó kéményellenőrzések csak megfelelő fényviszonyok mellett végezhetők. Az adott esetben padlásterek, kéményjáratok, tetőjárdák megközelítése munkabiztonsági okokból csak ezen időszakban történhet. Egy fővárosi közgyűlési rendelet előírásainak megfelelően a Főkétüsz Magyarországon egyedüliként négyórás intervallumot jelöl meg az egész nap helyett. Ezen munkarend mellett 2014-ben a fővárosi ingatlanok 91 százalékban tudták elvégezni a közszolgáltatást, azaz a budapesti lakosság döntő többsége biztosítani tudta az ingatlanba történő bejutást - persze lehet, hogy egy szabadságnap elégetése árán.

A Posta is azt hiszi, nem dolgoznak az emberek

Az ajánlott leveleket konzekvensen délelőtt, vagy legalábbis munkaidőben hordják ki a postások, amikor csak a nyugdíjasok tartózkodnak otthon. Miért nem hozzák olyan idősávban, amikor a kézbesítésnek reális esélye mutatkozik, mondjuk délután 3 és este 8 óra között?

“Egy napszakon belüli a kézbesítési időszak jellemzően 8-16 óra közé esik, tehát nem csak a délelőtti órákra. A Magyar Posta tapasztalata és adatai alapján a címzettek mintegy kétharmada a címzés helyén veszi át a küldeményeit, tehát nem a postán” - állítja a posta. Erre például friss referenciát is említenek: a forint alapú és devizában törlesztett hitelelszámoló-leveleket lehet említeni. 2015. szeptember 29-ig 1 millió 450 ezer forint alapú és devizában törlesztett hitelelszámoló-levelet adtak postára a pénzintézetek (ajánlott-tértivevényes levelek), amelyből 922 ezer darab küldeményt már átvettek az ügyfelek, a kézbesített levelek kétharmadát háznál, vagyis a címzés helyén, míg egyharmadát a postákon vették át az ügyfelek.

Csomagot hozott a posta
Egy olvasónk csomagot kapott a Media Marktól, amit dobozsérülten hozott ki a Magyar Posta logisztikai üzletága (MPL). Jegyzőkönyvezték, és válaszút elé állították.
1. Aláírja, átveszi, és lemond a kártérítésről, akkor kinyithatja a külső dobozt, és megnézheti (utólag, az aláírás után), hogy sérült-e a benne lévő, külön dobozba csomagolt küldemény. De ha igen, akkor már nem kérhet kártérítést a sérülésért.
2. Aláírja, de nem veszi át, és kártérítést kér, de akkor nem nyithatja ki a dobozt, hanem visszaviszik a feladónak, és elindul az ügymenet, ami ki tudja, meddig tart.
3. Nem írja alá a jegyzőkönyvet, nem veszi át, visszaviszik a Kiscelli úti illetékes postára, ahol másnap (talán, nem biztosan) átvétel előtt kibonthatja a külső dobozt, hogy megnézze, sértetlen-e a küldemény.

A Magyar Posta egyébként korábban kísérleti jelleggel alkalmazott délutáni kézbesítést (sőt még szombati kézbesítést is), ugyanakkor ennek az időszaknak a kézbesítési sikeressége - elmondásuk szerint - elmaradt a jelenlegi kézbesítési időablak sikerességétől.

Végtelenül bosszantó tud lenni, hogy a délelőtt sikertelenül kézbesíteni próbált ajánlott levelet ugyanaznap a jellemzően 18 óráig nyitva tartó postahivatalban nem lehet átvenni. Így majd az ismételt kézbesítési kísérletnél lefut újra a "címzett nincs otthon, hagyunk értesítőt" folyamat.

“A kézbesítő jellemzően a késő délutáni órákban érkeznek vissza a postákra azokkal a küldeményekkel, amelyeket nem tudtak a címzés helyén kézbesíteni. Ezeket a küldeményeket ekkor tételesen, dokumentálva átadják a címzés hely alapján illetékes letéti posta számára, amely rendszerezi és előkészíti, dokumentálja a leveleket a postán történő átvételre. A küldemények pontos, biztonságos kézbesítése érdekében a dokumentáció időt vesz igénybe, ezért nem garantált az aznapi átvétel.”

220 kilométer autózás egy vízszintes vonalért

Már önmagában a tény, hogy idegenforgalmi adót kell fizetni, nem igazán vonzó, de akik kellően öntudatosak, netán félnek a lebukással járó büntetéstől, a jövedelmük megcsapolásán kívül is felkészülhetnek további kényelmetlenségekre. Aki fővárosi létére mondjuk siófoki nyaralóját akarja alkalmilag kiadni, annak először is vendégkönyvet kell szereznie. Papírboltokban, ahol számlakönyvet és sok más nyomtatványt is árulnak, hírből sem ismerik a vendégkönyvet. Érthető: nem túl nagy a kereslet iránta. Némi utánajárással azért megcsíphető a szükséges példány, ami retró fílingjével legalább részben kárpótolja az újsütetű tulajdonost. A rendszerváltás előttről visszamaradt tartalom nemcsak arról kér tájékoztatást, hogy a külföldi vendég hol lakik, mikor született, hanem például arról is, hol lépte át a magyar határt. A könyv azonban édeskevés a naponta és fejenként 400 forintos kurtaxa beszedéséhez.

©

A vendég érkezését szerencsére nem kell személyesen bejelenteni az önkormányzatnál, a szignót helyben teszi a könyvbe a hivatal kétfős mozgó ”egysége”. A megbeszélt időben, általában biciklivel érkező hölgyek egy álltó helyükben elvégzik a szükséges adminisztrációt.

A szezon lezárása – jelentsen az bármit is – azonban csak személyesen történhet. Vagyis a Siófokon nem életvitelszerűen berendezkedett adózó, aki csak a szombati turnusváltásokkor van a nyaralójában, kénytelen egy őszi hétköznapon a fővárosból autózni a hivatalba. Hiszen az interneten legfeljebb nyomtatványt talál, a papír aláírásához, annak leadásához, illetve a vendégkönyvben szükséges simítások - ez jellemzően egy vízszintes vonal vonalzóval való meghúzása - elvégzéséhez meg kell jelenni a polgármesteri hivatalban. Az oda-vissza három órás  autózás, az alsó hangon  is 15 liter üzemanyag (mostanság 5200 forintért), valamint az autópálya matrica megvásárlása felett érzett fájdalmat csak az csökkenti, hogy az önkormányzatnál három perc alatt elintéződik minden formaság.

Önkormányzatok, okmányirodák: a hétfő az ügyintézős nap

Az önkormányzatok, okmányirodát nyitvatartása nagyjából pont leképezi a munkaidőt, így komoly időbeli logisztikát igényel egy irat beadása, okmány átvétele, rendszám ügyintézés, vagy bármi, amit csak ezekben az irodákban lehet nyélbe ütni. A helyhatóságok jellemzően a hét három napján vannak nyitva a lakosság előtt, közülük egyszer – hétfőn – este 6-ig, azaz a dolgozó reálisan erre a napra tervezhet ügyintézést úgy, hogy ne kelljen ügyeskednie a munkaidejével, vagy ne kelljen megszerveznie adott esetben gyerekének hazajutását az aktuális oktatási intézményből. Persze senkinek nincs annyi ügye, hogy minden napra jutna valami, de heti egy napnál talán több lehetőséggel számolni mindenképpen kényelmesebb lenne.

©

Az okmányirodák hasonló nyitva tartással működnek azzal az eltéréssel, hogy általában a hét minden napján kinyitnak, de hosszú nyitva tartással szintén általában csak hétfőn üzemelnek. Kivétel ez alól az Angyalföldön működő Központi Okmányiroda, amely minden nap reggel 8-tól este 8-ig tart nyitva, sőt szombaton és vasárnap is nyitva van kora délutánig.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kanadaiak vennék meg a  Paks közeli egykori katonai repülőteret

Kanadaiak vennék meg a Paks közeli egykori katonai repülőteret

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

Elnökválasztás Ukrajnában és Észak-Macedóniában

Újra a menekültek mellé állt Ferenc pápa

Újra a menekültek mellé állt Ferenc pápa

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

Halálos verekedés Veszprémben

Halálos verekedés Veszprémben

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek