Bár a palackos gázellátás a városokban élők számára csupán foszló emlékkép, valójában ez a piac még mindig meghatározó Magyarországon. Bár a 80-as években mért eladásoknak csupán az ötödét teljesíti ez a piac, de ez még mindig 68 ezer tonna pb-gázt jelent. És a szektor szereplőinek 40 milliárd forintos bevételt. A nagyvárosokon túli üzleti lehetőséget azonban az illegális kereskedelem is felismerte; sok az ellenőrizetlen palack, és már nem múlik el úgy fűtési szezon sem, hogy az ebből adódó katasztrófák ne követelnének emberéletet, vagy ne tennének házakat lakhatatlanná.

A jelenlegi szabályok ugyan szigorúan meghatározzák, hogy kik azok, akik gázpalackot forgalmazhatnak (ennek egyik oka az, hogy a gáz, mint jövedéki termék, az államnak komoly bevételi forrást jelent, de az is igaz, hogy a forgalmazók ismeretében lehet a gázbiztonsági előírásokat megfelelő kontroll alatt tartani), de mindezek ellenére a szabálytalanságok száma mintha sokasodna.

blogspot

Így megy ez

Hiába, hogy a gázpalackok illegális forgalmazása (és felhasználása) Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekménynek minősül, ha a hatósági magatartás inkább arra utal, mintha nem volna túlzott központi akarat a szabályok betartásához, illetve betartatásához. Országos razziát például a témában 2011-ben tartottak utoljára. És bár az akkor megvizsgált 130.439 gázpalackból csak 313-at találtak szabálytalannak (közülük 22-nél túltöltést, 64-nél pedig utótöltést állapítottak meg), egy olyan területen, ahol minden egyes szabálytalanság időzített bombaként ketyeg a felhasználónál és a környezetében, hiba volna ezt az arányt megnyugtatónak nevezni.

A hatályos előírások szerint PB-gáz palack csupán engedélyezett töltőüzemekben tölthető, és legálisan cseretelepeken lehet gázpalackokhoz jutni. A töltőtelep létesítését a területileg illetékes bányakapitányságnak kell bejelenteni, mely az eljárás során más társhatóságokat is bevon, és ellenőrzi, hogy a telep a szabályoknak megfelel-e. A szabályozás annyira szigorú, hogy több hatóság engedélye is szükséges. A forgalmazót a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál nyilvántartásba veszik, a NAV jövedéki, adóraktári engedélyt ad, míg az OKF engedélyezi számára a veszélyes anyagok tárolását, kezelését. A hatóságok az engedéllyel rendelkezők adatait közzé is teszik. A gázforgalmazók záró fóliával látnak el minden palack szelepet, amely igazolja, hogy a termék legális forrásból származik.

A palackok értékesítése többnyire a forgalmazókkal szerződéses kapcsolatban álló viszonteladókon, ügynökökön keresztül történik. A cseretelepek legális működéséhez ugyancsak szükség van engedélyre. Ezzel biztosított és egyben ellenőrizhetővé válik, hogy a palackok a lehető legkisebb veszélyt jelentsék a lakosságra, felhasználókra, illetve így lényegében bárki leellenőrizheti, hogy a kereskedő, akitől vásárol, valóban legális forrásból és engedélyek birtokában árulja-e a palackokat.

Azt is jó tudni, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint gázpalackot nem lehet közterületen értékesíteni, azzal nem lehet házalni, mert csak olyan üzletben forgalmazhatók, melynek erre szóló engedélye van.

Életveszélyt jelentenek

Eddig az elmélet - a gyakorlat meg az (főleg a kisebb településeken), hogy akár a helyi kisbolt pultja alól, akár a ház előtt megálló „csilingelő” autóról is lekerülhet időnként pár olcsóbban megszámított gázpalack. Ez persze nem jelenti biztosan azt, hogy a palack illegális volna, mert a kereskedő lehet, hogy szabályosan is hozzájuthatott, de azt ilyenkor biztosan nem szavatolja senki, hogy a palack, miután elhagyta a telepet, szabályosan volt tárolva, és nincs valamilyen sérülése.

Az ilyen illegális gázkereskedelem a szektorban dolgozók becslése szerint a piac 10 százalékát teszi ki. Míg az engedéllyel rendelkező telepet bármilyen baleset esetén selejtezési kötelezettség terheli, a kisboltban akár évekig is elfeküdhet egy palack a raktárban, nem megfelelő környezetben. A statisztikák szerint ma mintegy 3 millió visszaváltatlan, elfekvő, felesleges palack van kint valahol, melyet ugyan 2010 óta a cseretelepek kötelesek visszavenni, de az ilyen palackok ritkán jutnak el odáig - viszont továbbra is komoly veszélyforrást jelenthet a háztartásokra.

Facebook / BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A rezsicsökkentés hatásaként a gázpalackok ára is csökkent, de ez még nem jelenti azt, hogy az illegális kereskedelem visszaszorult volna. A rendszerint csupán pár száz forinttal olcsóbb fekete palackok azonban a leggyakrabban az előírtnál rosszabb minőségű gázt tartalmaznak, sokszor a fűtőértékük is alacsonyabb, és nem ritka, hogy kárt tesznek a rájuk csatlakoztatott berendezésekben. Az ilyen palackok azonban azért is veszélyesek, mert a vevő nem tudhatja, hogy valóban pb-gáz van-e a palackban, nem pedig valamilyen más, robbanásveszélyes gáz, és azt sem szavatolja senki, hogy a palack nincsen túltöltve. Elég csak a márciusi zuglói balesetre utalni: az illegális palack felrobbbanása egy kétéves kisgyermek életveszélyes állapotát, 8 embernek pedig súlyos sérüléseket okozott, miközben a gázrobbanás a társasház 5 lakását tette lakhatatlanná. Azóta a szakértői vizsgálat is alátámaszotta, hogy a detonáció az illegális gázpalack cseréjekor történt.

A feketekereskedelem és a hibás palackok terjedése nem csak az államnak okoz komoly bevételkiesést, hanem az ellenőrzött telepeknek is. Minél kevesebb a legális újratöltés, annál kevesebb pénz van a telepek fenntartására. Minél kevesebb a telep, annál kevesebb munkaerőre van szükség. Mindez egy spirált eredményez, mert a kevesebb cseretelep csak tovább növeli az illegális beszerzést, mivel így már az is rákényszerül, akinek a környezetében bezártak a cseretelepek. Az előforduló balesetek számát mindez csak tovább növeli; az illegálisan beszerzett és ezért veszélyes palackok robbanása esetén a biztosítók sem fizetnek.