Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója részt vett annak a 2002-es megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítésében, amelyet átdolgoztak a 2024-es olimpiai rendezéséért beadott magyar pályázathoz - adta hírül a 444.
Bár az idén júliusban Lausanne-ba küldött, több mint ezer oldalas megvalósíthatósági tanulmányt üzleti titoknak minősítették, de százoldalas kivonatában többször hivatkoznak egy 2002-es tanulmányra, amelyet még Deutsch Tamás akkori sportminiszter rendelt meg a PricewaterhouseCooperstől.
Túry Gergely
A 2002-es tanulmány készítői között egy ember van, aki a mai napig befolyásos közszereplő, mégpedig Habony Árpád volt kendobajnok és koronaőr.
A 2002-es dokumentumban kitűzött cél még a 2012-es olimpia volt, ami nem jött össze. A tanulmányt azóta többször átdolgoztatta a Budapesti Olimpiai Mozgalom. A 2012-es időpont előbb 2016-ra, majd 2020-ra, végül 2024-re módosult.
Habony: A templom, az iskola és a sportpálya
Habony annak idején alvállalkozóként, a 2010-ben megszüntetett CCC + Bogner Kulturális Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-vel vett részt a tanulmánykészítésben. 2002 márciusában elő is adott a témáról egy galyatetői tanácskozáson, az előbbi cég igazgatójaként. Ő már akkor szorgalmazta - amit 2014 végén a Nemzetköi Olimpiai Bizottság is elhatározott -, hogy ne csak egy város rendezhessen olimpiát. "Feszítő problémát jelent, hogy Budapest egy önálló kis országként létezik Magyarországon belül. Vagyis nem biztos, hogy jó, ha megerősítjük ezt a konfliktust azzal, hogy Budapestet iszonyú beruházásokkal még inkább kiemeljük az ország egészéből" - érvelt a 2002-es Habony.
Az MTI tudósítása szerint még azt is mondta Galyatetőn: "a templom és az iskola mellett a sportpálya a közösségformálás legfontosabb színtere.”
