Egy hét múlva, november 27-én dönti el a Liga Szakszervezetek tanácsa, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket vet be a kormánnyal és a munkaadói oldallal folytatott tárgyalásokon – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke csütörtökön. Szerinte a nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz "a szájzártól a sztrájkig bezárólag".

Gaskó István beszámolt arról, hogy Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki tárgyalása eredménytelennek bizonyult mind a bérek, mind a munka törvénykönyve ügyében, nem közeledtek az álláspontok. A következő VKF ülést jövő hét pénteken, november 27-én tartják.

Gaskó István pár éve még igen jóban volt a miniszterelnökkel. Ez egy 2011 novemberében készült kép, amikor a kormány adott a vasutasoknak a MÁV Cargo eladásából származó bevételből.

Túry Gergely

A Liga azt akarja elérni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ehhez mintegy 20 ezer forintos emelés szükséges. Tavaly egy ember 87 351 forintból tudott megélni a létminimum szintjén, a minimálbér viszont nettó 68 775 forint családi adókedvezmény nélkül. (Idei létminimum-adat már nem lesz, mert a Központi Statisztikai Hivatal beszüntette eddigi létminimum-vizsgálatait.)

A Magyar Szakszervezeti Szövetség is emelésért kardoskodik, de ők megelégednének évi 9 százalékos lépésekkel, és azzal, ha a minimálbér 2018-ra érné el a létminimumot.

De nincs miről egyeztetni, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták, és akkor a kormány meg is mondta, hogy mekkora béremelésekkel számol: Lázár János csak 5,5, Varga Mihály 2,5 százalékos bruttó emelésről beszélt, a munkaadók pedig csak 1,5 százalékosról. Pedig ráférne a magyar bérekre a nagyobb emelés, ugyanis leszakadtak a környező országok béreitől, és ez - állítólag - már a növekedésünket is gátolja.