szerző:
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Elkészült az új Quaestor-törvény tervezete, amelyet a hvg.hu kormányhoz közeli forrásokból ismert meg. Az eredetinél szigorúbb, de a bankokat kevésbé terhelő tervezet alapján a károsultak összességében tízmilliárdokkal alacsonyabb kártalanítási összeggel kell, hogy számoljanak: a pénzből levonják a pórul jártak által már megkapott hozamot és további 10 százalékot. A Hungária kötvénykárosultjait is bevonják a kártalanításba, a Buda-Cash hoppon maradt ügyfelei viszont megint kimaradnak. A javaslat nemsokára az Országgyűlés elé kerül.

Hiába várták a Buda-Cash brókerház károsultjai, hogy ők is bekerülnek az alkotmánybírósági vétó után újrafogalmazott Quaestor-törvénybe, és különleges kártalanítást kaphatnak – nem így fog történni. A hvg.hu birtokába került, még hétfőn is csiszolgatott tervezet szerint ugyanis a „grátisz”, 30 millió forintos összeghatárig szóló kártalanításban csak a Quaestor-kötvényesek részesülhetnek, valamint a tavasszal szintén felszámolásra jutott Hungária Értékpapír azon ügyfelei még, akikre – tudtukkal vagy azon kívül – értéktelen Hungária-kötvényeket sóztak rá. A jogszabály azonban nem nevesíti sem a Quaestor, sem a Hungária kötvénykárosultjait, csupán körülírja őket mint „homogén ügyfélcsoportot”. Ezzel az erővel elvben más, hasonló helyzetbe kerülő ügyfelek is a kártalanítandók közé kerülhetnének, de elhanyagolható ennek az esélye, mert az új jogszabály alapján várhatóan csak 2016. február 16-ig lehet kártalanítási igényt benyújtani, addig pedig aligha következik be még egy hasonló helyzetben lévő ügyfélcsoportot „kitermelő” brókercsőd.

Az Alkotmánybíróság által részben megsemmisített kártalanítási törvényhez képest most tehát – a quaestorosokon túl – a Hungária Értékpapír kötvényes ügyfelei is apellálhatnak, hogy a befektetett pénzük egy részét visszakapják a direkt erre létrehozott kárrendezési alapból.

A veszteség egy részét viselniük kell

További lényeges változtatás, hogy a pórul jártak jóval kevesebb pénzt láthatnak viszont, mint amennyire az Ab által kifogásolt jogszabály alapján gondolhattak. A kiiktatott passzus szerint a kötvénytulajdonosok visszakaphatták volna azt az összeget (30 millió forintig), amennyiért vásárolták az értékpapírt. Ez két részből állt volna össze: a Befektetővédelmi Alap (Beva) 6 millióig kártalanít, a fennmaradó összeget 30 millióig a Quaestor-kötvényesek kárrendezési alapja állta volna.

Quaestor-károsultak tüntetése
©

A mostani elképzelés szerint azonban ebből le kell majd vonni a már beszedett – 2008. január 1-jétől kifizetett – hozamokat (emögött az a megfontolás állhat, hogy a kár ekkora része megtérült, a határnap magyarázata pedig az, hogy a nyilvántartásokból eddig lehet visszavezetni a hozamfizetéseket). Majd az így fennmaradó összegnek is csak a 90 százalékára tarthatnak igényt a károsultak, 10 százaléknyi veszteséget – a Befektetésvédelmi Alap (Beva) szabályzatához hasonlóan voltaképpen – „lenyeletnek” velük. Utóbbi mértékről azonban az utolsó pillanatig vitatkozik az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca.

Egy példán érzékeltetve: ha valaki 20 millió forintért vásárolt kötvényt, s mondjuk, az évek során ötmillió hozamot kapott, akkor eleve 15 millió lesz a kártalanítás alapja. Ha 10 százalékos önrésszel számolunk, 13,5 milliót kaphat meg, ám ha a Beva már 6 milliót kiutalt neki, akkor a grátisz-törvény jóvoltából 7,5 milliót fog még kapni.

Kivételes helyzetben vannak így is

A quaestorosokkal – és most már a hungáriásokkal – a kormány azonban aligha bánik méltánytalanul. Külön törvény nélkül ugyanis csak – a brókercsődökben pénzüket elveszített emberhez hasonlóan – 6 millió forintig kaphatnának kártalanítást. A kabinet azonban – vélhetően azért, mert a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash brókercég ügyfelei – egy speciális jogszabályt alkotva további milliók visszaszerzésével kecsegtette és kecsegteti az új tervvel is a kötvénybuktát elszenvedőket. És talán az is szerepet játszhat, hogy a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.

A megreformált – s kormányzati szakértők reményei szerint az alkotmányossági szempontoknak ezúttal megfelelő – törvényjavaslat továbbra is azt a vezérfonalat követi, hogy külön kártalanítani csak azokat kell, akiknek a brókercég a saját vállalatcsoportja által kibocsátott valódi vagy fiktív, értéktelenné vált kötvényt adott el. Ily módon eldőlt az is, hogy a törvényben nem tennének különbséget a létező és a nem létező értékpapírt megvásárolók között. „A Buda-Cash ügye viszont a klasszikus brókerbotrány kategóriájába tartozik, az ügyfelek vagyonának a jelentős része megvan, a hiányzót pedig hatmillió forint erejéig állja a Befektetésvédelmi Alap” – mondta erről a hvg.hu-nak egy, a tervezet megszövegezésében részt vevő szakértő.

Pech
Egyéni pechje a Buda-Cash ügyfeleinek, hogy hiába emelkedik január elsejétől 30 milliósra a Beva által fejenként kifizethető kártalanítás maximális összege, velük szemben – noha az idén egy fillérnyi kártalanítást sem kapnak – a most hatályos szabály alapján járnak majd el. Ugyanez vonatkozik a Hungária azon pórul járt kuncsaftjaira is, akik nem a cégcsoport saját bóvli kötvényeivel ragadtak be.

Az új törvény logikája szerint azok kártalaníthatók, akiket a kötvényeket forgalmazó brókercég tévesztett meg, méghozzá azzal, hogy a bejáratott licencével, a piacon jól ismert, megbízhatónak tűnő működésével elhomályosította a tisztánlátásukat a kötvény kockázatosságát illetően. A kormányhoz közeli szakértők továbbra is a bankbetéthez hasonlítják az amúgy szokatlanul kockázatos, s ennek megfelelően extrahozamot biztosító Quaestor- és Hungária-kötvényeket, ami mindenesetre meglehetősen sajátos közgazdasági értelmezésre vall. A bankbetétnek ugyanis nincs kiugróan magas kamata, s nem társul hozzá olyan kibocsátási tájékoztató, amiben „szokatlan kockázatokról” lehet olvasni. Más kérdés, hogy a vállalati kötvényekhez kapcsolódó tájékoztatók formálisak csupán, mert azokat a felügyelet (jelenleg az MNB) csak a kötelező külsőségek, s nem az információk valódisága szerint ellenőrzi.

A kormány még tavasszal törékeny békét kötött az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal, a kormány partnerei pedig háborogtak, a megállapodás felrúgásaként értékelték az elmúlt hetekben, hogy a brókercsődök miatti kártalanításnál a bankok túlságosan nagy cechet állnak. A kormány a nemsokára a parlament elé kerülő új Quaestor-törvény tervezetében ügyel rá, hogy az eredetileg százmilliárdos számla kisebb legyen. A kártalanításban körülbelül 32 ezer ügyfél lesz érdekelt (zömük Quaestor-kötvényes), akiknek nagyjából 60 milliárd forint jár. Ebből mindössze 3 milliárd körüli summa a hungáriásoké. Annak a magyarázata, hogy tízmilliárdokkal kisebb kártalanítással kecsegtet a tervben levő új szabályozás, pofonegyszerű: a már megkapott hozamok jelentősen mérséklik a károsult személyek által remélhető summát.

A Bevának, hogy működőképes legyen, rendkívüli befizetéseket kell kérnie a bankoktól. A bankok pedig ezeket az éves rendkívüli befizetési kötelezettségeiket bármelyik adójukból leírhatják, vagyis nemcsak a nyereséget terhelő társasági adóból, hanem a mérlegfőösszegükre vetített bankadóból is. A finanszírozás terhei akkor csökkenhetnének, ha az érintett cégcsoportok felszámolásából lenne megtérülés, ami a Hungária esetében reménytelen, a Quaestornál pedig a cégcsoport tulajdonában álló ingatlanvagyon – például a győri stadion és a hozzá kapcsolódó létesítmények – bizonytalan értéke és a vele szemben álló számtalan hitelezői követelés miatt szintén kétséges.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!