Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Visszaüthet egyszer, ha a kormány változtat eddigi stratégiáján és a külföldi vállalatok beruházásaival szemben a haza termelés támogatásának növelése felé fordul, ugyanis a gazdasági növekedés motorját és a gazdaság alapját is a külföldi cégek jelentik – derül ki a Világgazdaság keddi lapszámából. Írország után Magyarország függ legjobban a külföldi tulajdonú cégek termelékenységétől. A magyar gazdaság termelésének fele származik a külföldi cégek tevékenységéből, míg az Európai Unió tagállamaiban ez az arány lényegesen alacsonyabb, 23-24 százalék körüli.
A magyar vállalkozások termelése a válság idején enyhén visszaesett, azonban ebben az időszakban is növekedni tudott a külföldiek teljesítménye, bár számuk jóval alacsonyabb a magyarokénál. Mindössze a vállalkozások 3,5 százaléka volt külföldi kézben tavaly, mégis a magyar termelés felét adták, ami jelentős arányeltolódás, azonban ezeke a cégek foglalkoztatták a munkavállalók több mint negyedét. A cégek 72 százaléka a legjobb bevételt jelentő ágazatokban realizálódott: a nagykereskedelemben, a járműgyártásban, az energiaiparban, a kiskereskedelemben és az elektronikai iparban.
