Évek óta mindössze 5-7 százalék között alakul az Oroszországba, Kazahsztánba, Szaúd-Arábiába, Törökországba és Kínába irányuló magyar export részaránya, ezen érdemben a Keleti Nyitás sem tudott választani – írja a Népszava hétfői száma. Az exporttevékenységünk túlnyomó része továbbra is nyugati partnereink felé, főként Németországba irányul. A lap szerint a keleti export részarányát is inkább az határozza meg, hogy egy-egy évben több vagy kevesebb gépjárművet tudtunk Németországba szállítani.

Orbán Viktor, és a féldiktatúrából származó kazah partnere, Karim Massimov.

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Kobza Miklós

A keleti országok felé irányuló export 15 százalékkal emelkedett a korábbi évekhez képest, de a 2010-es 7,2 százalékos exportbeli csúcs részarányához képest (melyben még nem játszott szerepet a Keleti Nyitás) ez 2014-ben már csak 6,6 százalék volt a teljes exporttevékenységre nézve. Ráadásul a keleti országok nagyobb mértékben, 20 százalékkal tudták növelni felénk irányuló exportjukat, vagyis ez rontott a külkereskedelmi mérlegen.

A 2010-es tervezés során Kína is más arcát mutatta, ám napjainkban inkább gyomorgörccsel indul a nap a kínai tőzsdéken – egyelőre a kínai kormány meg tudta akadályozni a kereskedelem összeomlását. Oroszország az ukrán válság miatti gazdasági szankciók és a kőolaj és földgáz alacsony világpiaci ára miatt már tartós recesszióba fordult, a múlt hét során négyszeresére emelte a kormány az eddig olcsó benzin jövedéki adóját.

Az Orbán-kormány által kedvelt Azerbajdzsán gazdasága is megrogyott, 3 milliárd dolláros segítséget kértek az IMF-től. A szaúdiaktól vagy a kazahoktól ha befektetést várt a kormány, akkor az szinte észrevehetetlen a statisztikákban. A gyengélkedő keleti államok piacai azonban nem jelentik azt a lap szerint, hogy le kell mondani a térségről.

Összességében javult a külkereskedelmi többlet, 2015-ben 8,1 milliárd euróval exportáltunk többet, mint amennyit a magyar piac vett fel. Az exportunk is rekordszintre nőtt, ami 90,7 milliárd eurót jelent 7,4 százalékos emelkedést követően, azonban a Keleti Nyitás országai valójában csak rontani tudták az adatokat.

A lap Szijjártó Péter korábbi megnyilvánulásait felelevenítve felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban a Keleti Nyitásról alig esett szó, a Déli Nyitás meg szinte feledésbe merült – utalva arra, mintha már maga a kormány sem bízna annyira a program sikerében. A cél annyiban módosulhat, hogy inkább olyan körülményeket kell teremtenie a kormánynak, hogy a partnerországok inkább befektetési szándékkal jelenjenek meg Magyarországon, ebben Csehország lehet a vetélytárs – fejtegeti a napilap.