A magyarok pénzügyi kultúrája legendásan alacsony. Most azzal a megnyugtató hírrel szolgálhatunk, hogy még mindig az, de az elmúlt pár év mintegy tucatnyi pénzintézeti csődje és a betétesek tömeges kártalanítása javított valamicskét a pénzügyi tájékozottságunkon, legalább a bankbetéteink védettségével kapcsolatban – ez derül ki az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által készíttetett kutatásból, amelyben a lakosság betétekkel, valamint bankokkal kapcsolatos bizalmát és betétbiztosítással kapcsolatos tájékozottságát igyekeztek felmérni.

De bőven van még hová fejlődni.

Nem érdekelnek a részletek! Jut most nekem ebből a százezerből, vagy sem?

- érdeklődnek gyakran az ügyfelek az OBA-nál, miután tájékoztató levelet kapnak a bankjuktól, hogy 100 ezer euróig (úgy 30 millió forintig) betétbiztosítás védi a banknál levő pénzüket (magyarán eddig az összeghatárig kártalanítják, ha fizetésképtelenné válik a pénzintézet).

Stiller Ákos

Vagy – szintén az Országos Betétbiztosítási Alapnál – azzal akarnak beszélni, „aki” mindig küldi az sms-t, hogy „a kártyára” megérkezett a pénz, és meglepődnek, amikor közlik velük, hogy azokat az sms-eket nem az OBA-tól kapják, és az OBA-nál nincs „országos betétjük”.

De a kedvenc történetünk egy pozitív történet egy ügyfélről, aki mára egészen komfortos lett a bankcsődökkel. Ő az elhíresült Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetben tartotta a pénzét. A takarékszövetkezet 2012-ben bedőlt, és felhívta az Országos Betétbiztosítási Alapot, ahol közölték vele, hogy kártalanítják. Így is történt, és a kártalanítási összeget ő azonnal el is helyezte az „szomszéd vár” Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Két év múlva ez a takarék is becsődölt, az ügyfél ismét felhívta az OBA-t:

Akkor most mi lesz? Úgy, mint a múltkor?

- kérdezte.

Mondták neki, hogy úgy, erre ő:

Akkor jó, meg vagyok nyugodva, akkor megyek horgászni hétvégén, Önöknek jó munkát kívánok.

Rosszul tippelünk

A fenti esetek alapján nem is olyan meglepő, hogy az OBA kutatása szerint a betétesek 32 százaléka nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy Magyarországon vagy külföldön van nagyobb biztonságban a pénze.

Az OBA kutatása alapján a betéteseknek csak 27 százaléka gondolja azt, hogy Magyarországon biztonságban van a pénze:

OBA

A helyes válasz egyébként nagyjából az, hogy az EU országaiban egyformán biztonságban van a pénzünk a kártalanítási összeghatárig, mert ugyanolyanok a betétbiztosítási szabályok, ugyanannyi (100 ezer euró) a kártalanítási összeg és egyformán 20 munkanapon belül kell kártalanítani az ügyfeleket.

Az elég különös vagy talán az országgal kapcsolatos általános bizonytalanságról árulkodik, hogy csak ilyen alacsony arányban gondoljuk biztonságosnak a Magyarországon tartott pénzünket, mert közben az emberek durván fele biztonságosnak tartja a bankokat és a betéteket, és ez az arány évről évre nő. Arra a kérdésre pedig, hogy vonatkozik-e a bankbetétekre védettség, ha fizetésképtelenné válik egy pénzintézet, a betétesek 63 százaléka gondolja azt, hogy igen, ami elég jó arány a két évvel ezelőttihez képest.

OBA

Arra a kérdésre, hogy milyen megtakarítások rendelkeznek védettséggel pénzintézeti fizetésképtelenség esetén, a legtöbben a lekötött betéteket és a folyószámlán elhelyezett pénzt választják, ami helyes válasz. Azt viszont a betétesek 56 százaléka nem tudja, hogy a betétekre az Országos Betétbiztosítási Alap nyújt védelmet Magyarországon, és 10 emberből alig egy tudja, hogy a betétvédelem 100 ezer euróig terjed. A többieknek fogalma nincs vagy más összegre tippelnek nulla és 30 millió között.

OBA

Az értékhatár megjegyzését nyilván nem segíti, hogy a törvény 100 ezer euróban határozza meg, míg az emberek többsége inkább forintban tartja számon a pénzét.

Nagyon furcsán működik a banktörténeti emlékezetünk

A bankcsődökkel kapcsolatos memóriánk is elég csapnivaló. A felmérésben részt vevők 83 százaléka emlékezett pénzintézeti csődre és kártalanításra, de sokan hibásan. Amikor azt kérdezték tőlük, hogy emlékeznek-e, melyik pénzintézet kártalanította az ügyfeleit, a legtöbben a Quaestort választották (ahol nem voltak betétesek, így betétes kártalanítás nem volt), és nagyon sokan említették a Postabankot is, ahol nem volt szükség kártalanításra.

Meglepően sokan emlékeznek a kilencvenes évek végén bedőlt Reálbankra is, és ehhez képest szinte alig emlékeznek a brókerbotrányban bedőlt DRB Bankokra és a nagy kártalanítási akcióra vagy például a Soltvadkerti takarékra. Voltak olyanok is, akik arra tippeltek, hogy az elmúlt években az állam is csődbe ment.

A régi bankcsődök felemlegetése halvány párhuzamot mutathat azzal, hogy a betétesek között nagyon sok az idős ember, ami a közelmúlt kártalanításai adataiból is jól látszott:

OBA

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!