Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nyomorult az élet a magyar vidéken: az unió legelmaradottabb régiói közül 4 magyar, és az ország is csak azért az ötödik legszegényebb az EU-ban, mert időközben csatlakozott a nálunk is szegényebb Horvátország.
Voltunk mi már Orbán Viktor gyorsnaszádja, Matolcsy György gazdasági tündérmeséje, túl vagyunk az elrugaszkodás évén, és Magyarország még mindig az Európai Unió egyik legelmaradottabb országa, a legelmaradottabb uniós régiók közül 4 magyar. Ezek a térségek olyan szinten vannak, mint a legrosszabb román, bolgár és lengyel régiók, és alig állnak jobban, mint Macedónia, pedig az egy súlyosan leszakadt balkáni ország.
Mindez az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, 2014-es régiókra lebontott egy főre eső GDP statisztikáiból derül ki. A legelmaradottabb magyar régiók egy főre eső összterméke az EU átlagának felét sem éri el. A leglecsúszottabb régiók között egy szlovák és cseh térséget sem találunk, viszont Pozsony és Prága egyaránt felkerült a 10 legfejlettebb európai uniós régió listájára. (A rangsorba belevettük például a volt Jugoszláv tagköztársaságot, Macedóniát is. Az ország nem EU-tag, de szerepel az Eurostat statisztikáiban az EU-tagságra bejelentkezett többi balkáni országgal együtt. Nem azonos a Görögországban található Anatoliki Makedoniaval, amely szintén szerepel a legelmaradottabb régiók listáján).
Magyarországon egyetlen kiemelkedő fejlettségű hely van, Közép-Magyarország, amelyben az egy főre eső GDP az EU-átlag 107 százalékát érte el 2014-ben.
A gyenge magyar eredményben persze nincs nagy meglepetés, Magyarország már jó ideje az EU ötödik legszegényebb országa (holtversenyben Lengyelországgal), miközben Szlovákia megelőzte, Lengyelország felzárkózott mellé. Csak azért nem maradtunk a negyedik legszegényebb ország, mert időközben csatlakozott az EU-hoz Horvátország, ami nálunk is szegényebb.
Az EU-ban egyébként elképesztő különbségek vannak a régiók között: a legfejlettebb rész London központi része, amelyben az egy főre eső GDP az EU-átlag 539 százaléka, melyet Luxemburg követ 266 és Brüsszel 207 százalékkal.
Az EU-ban összesen 21 olyan régió van, amelyben az egy főre eső GDP 50 vagy még több százalékkal meghaladja az EU átlagát. Ezek közül 5 német, 3-3 holland és brit, 2 osztrák, egy-egy pedig Belgiumban, Csehországban, Írországban, Franciaországban, Szlovákiában, Svédországban és Luxemburgban található.
Ehhez képest a bolgár Severozapaden régió az EU-átlag 30 százalékát éri el. A 21 legfejletlenebb régióból (amelyben az EU-átlag 50 százaléka alatt van az egy főre eső GDP) 5 bolgár, 5 lengyel, 5 román, 4 magyar és 1-1 görög és francia.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég ígért.