Tiltakozik az Transparency az átláthatóság leszalámizása ellen

Erős félévet kezd az Országgyűlés, legalábbis a közpénzhasználat ellenőrzésének és a közérdekű adatok megismerésének a korlátozása terén – írja a Transparency International közleménye.

  • hvg.hu hvg.hu
Tiltakozik az Transparency az átláthatóság leszalámizása ellen

A kormány elzárja az adófizetők elől az arról szóló információkat, hogy mire és hogyan költi el a közpénzeket. Most a Magyar Nemzeti Bank közpénzgazdálkodásának a titkosítása van soron, az erre irányuló törvényjavaslatot Bánki Erik, a Parlament Gazdasági Bizottságának kormánypárti elnöke nyújtotta be. A törvényjavaslat elfogadása után nem lesz jogunk tudni például azt, hogy éppen milyen luxusingatlanokra költik az MNB által létrehozott alapítványok azt a 250 milliárd forintot, amivel kistafírozta őket a jegybank.

Érdemi reakcióra sem hagy időt a kormánypárt, hiszen Bánki Erik kivételességi indítványának köszönhetően a törvényjavaslat megszavazása holnap, vagyis egyetlen nappal a benyújtást követően várható.

Mindezt azok után, hogy a civil szervezetek tiltakozása ellenére minden valószínűség szerint meg fogják szavazni azt a törvényjavaslatot is, amely titkosítja a mintegy 200 milliárd forint állami vagyon felett rendelkező Magyar Posta gazdálkodását – írja a Transparency International (TI).

A jegybanktörvény tervezett módosítása értelmében az MNB és a többségi tulajdonában álló cégek az alapvető jegybanki feladatokkal kapcsolatos adatokat a keletkezésüktől számított harminc éven át tarthatnák titokban. Az MNB alapfeladatain kívül eső bármely jegybanki feladat ellátásával összefüggő adat pedig a keletkezéstől számított tíz évig nem lenne nyilvános, ha a nyilvánosságra hozatal „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene”.

A Kasselik-ház. Ilyen ingatlanokat vesznek az MNB-alapítványok. Eddig körülbelül 25 milliárd forintot költhettek el.
Stiller Ákos

Az üzleti tevékenységre vonatkozó adatok körében a jegybank ugyanolyan titkosítási felhatalmazást kapna, mint amilyenre a Magyar Posta is számíthat. Vagyis a Magyar Nemzeti Bank és az általa irányított vállalkozások üzleti tevékenységével kapcsolatos adatok nem lesznek megismerhetőek, ha a nyilvánosság az „üzleti tevékenységük szempontjából aránytalan sérelmet jelentene”. Akárcsak a Magyar Posta esetében, a jegybanknál is a versenytársak indokolatlan előnyhöz jutása számít aránytalan sérelemnek. A jegybank és csatolt részei kiterjedt beruházásaira figyelemmel lassan bármely ingatlanközvetítő és műkincsalkusz is a Magyar Nemzeti Bank piaci versenytársának számít, akire figyelemmel a jegybank eltitkolhatja a kiadásait.

A törvényjavaslat a jegybanki alapítványokat is elrejtené, azokra ugyanis a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat rendelné alkalmazni. E szabályok hatására annyit tudhatunk meg a jegybank 250 milliárd forint közpénz felett rendelkező alapítványairól, mintha azok egyszerű civil szervezetek lennének. Az például homályban marad, hogy miféle bírálóbizottságok osztanak közpénzt a Pallas Athéné alapítványoknál és a nyertesek pályázatai is titkosak lesznek.

A bevezetni tervezett korlátozó szabályok a folyamatban lévő információszabadság-perekre is vonatkoznak majd. Ilyenből a Transparency International Magyarország, több újságíróval együttműködve, bő fél tucatot indított és első fokon többet meg is nyert a jegybank és alapítványai ellen – írja a TI közleménye.

Szemben a törvényjavaslat indokolásával, amely szerint alapítvány létesítése esetén az „alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”, a bíróság azt állapította meg a Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványról, hogy az „MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül”. A törvényjavaslat, már ha elfogadják, azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a Századvég által 1,8 milliárd forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát.

A törvényjavaslat továbbá ötmillió forintra emeli Matolcsy György jegybankelnök havi bérét, az alelnököknek 4 millióval, a Monetáris Tanács külső tagjainak 3 millióval kell beérniük havonta. Egyértelmű, hogy kizárólag így lehet eleget tenni a „pénzügyi függetlenség megteremtését célzó EU-követelménynek”.

A TI korábban arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a Magyar Posta közpénzgazdálkodásának a titkosítását, ám a kormánytöbbség eddig nem sok jelét adta annak, hogy hallgatna a szavukra.

A TI szerint ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan ellentmond az Alaptörvénynek, amely a közpénzek felhasználása körében teljes nyilvánosságot ír elő. Durván sérti a magyar polgárok érdekeit is, hiszen egyre kevésbé lesz átlátható, hogy mire költi az állam az adónkat.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.