Az ellenzék máris kibukott a nokon

Számos aggályt vetettek fel a törvényalkotási bizottság ellenzéki tagjai a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozásáról szóló előterjesztéssel összefüggésben a testület szerdai ülésén. A kormányoldali felszólalók azonban azzal érveltek: a javaslat célja az építőipar fellendítése.

Az ellenzékiek többek között azzal érveltek: az előterjesztés egyetlen ember érdekeltségeinek ad lehetőséget, a befizetéseket nem biztosítja az országos betétbiztosítási alap, és szerintük a vagyontömeg megőrzésére nincs megfelelő garancia. A javaslat versenytorzító hatása is felmerült. 

A tervezet lényege, hogy a nokhoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak. A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, szerdán terjesztette be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, és már csütörtökön szavaznak is róla.

Csak egy tulajdonos két cége felelne meg a kiírásnak

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kifogásolta, hogy a közösségek szervezőjére a törvényjavaslat által meghatározott feltételeknek mindössze két cég felel meg: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. Mindkettő tulajdonosa az a Nyéki Zoltán, aki már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló közösségek létrehozására vonatkozó elképzelését. Megjegyezte: a Poligrupót 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztése miatt. 

Hozzátette: új fogyasztói csoportok létrehozását 2012 óta törvény tiltja. Ebből hogy lesz új cég? - tette fel a kérdést. Bírálta azt is, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd. Feltette a kérdést: felmérték-e hogy mennyi állampapírt vásárolnak majd a közösségek. 

A jobbikos Szilágyi György bírálta, hogy az egy nap alatt elfogadandó törvény számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak, a többi közt a közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározásában. Ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára, melyik bank ad majd ahhoz hitelt? Mit jelent a megbízható szervező kifejezés? - sorolta kérdéseit. Szerinte nincs garancia annak kiküszöbölésére, hogy a megbízható szervező az általa kezelt pénzzel elhagyja az országot. Államilag támogatott piramisjátéknak minősítette a rendszert, és azt kezdeményezte: jöjjön létre biztosítási alap a befizetések védelmére, ha már az Országos Betétbiztosítási Alap azt nem védi. 

Frakciótársa, Lukács László a példát adó angliai tapasztalatokról azt mondta: a kezelt vagyontömeg nagy részét a válság elvitte, számos károsultat hagyva maga után. Szerinte mind a lakásmegtakarítások, mind a -hitelek piacán versenytorzító hatása lesz a törvénynek. 

Fodor Gábor, az MLP független képviselője monopóliumgyanúsnak nevezte az előterjesztést, és azt kérdezte: miért nem a meglévő megtakarítási rendszert alakítják át. 

A fideszes Hadházy Sándor a jelenlegi "rettenetes" lakáshelyzettel indokolta az előterjesztés szükségességét, rámutatva arra is: az építőipar kapacitása meghaladta a keresletet. Úgy ítélte meg, nemzetközi viszonylatban számos pozitív példa található a konstrukció sikeres működésére. 

Frakciótársa, Répássy Róbert jóhiszemű hozzáállást kért az ellenzéki képviselőktől, hangsúlyozva: a törvény garanciát nyújt majd arra, hogy csak erkölcsileg elfogadható személyek igazgassák a közösséget, mint fogalmazott, ritka szigorú szabályok vonatkoznak a szervezőkre. A javaslat ellenzék által bírált "szerencseeleméről" azt mondta: a konstrukció hangsúlyos elemét adó sorsoláshoz hasonlóan működnek például a nyereménybetétek is. 

Piramisjáték? A Fidesz szerint nem

A fideszes Révész Máriusz ezt azzal egészítette ki: nem nyerteseket sorsolnának, csupán a forráshoz jutás sorrendjét, 10-15 éven belül mindenki a pénzéhez jut. Az ülésen elnöklő Hende Csaba a piramisjáték vádját azzal cáfolta, hogy a tagok száma az indulás után nem bővíthető.

Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a brit példára létrehozandó, kockázatközösségen alapuló megtakarítás nem fogyasztói csoportokat eredményez. Közölte még: a környező országokban háromszor-négyszer annyi lakás épül a lakosság arányában, mint Magyarországon. Kijelentette: a belépők 10-15 éven belül biztosan új lakáshoz jutnak, míg a lakás-takarékpénztári megtakarítások - amelyekben mintegy egymillión tartanak csaknem 610 milliárd forintot - jó részét felújításra vagy használt lakásra költik. Hangsúlyozta azt is: a szervező a munkájához kizárólag szervezési díjat szedhet, más költséggel nem terhelheti a befizetőket. 

A lakásvásárlók sorrendjének meghatározásánál elsődleges a licit, aki a legnagyobb önerővel tud lakást venni, az juthat elsőként forráshoz, és csak azonos arányú befizetés esetén lép be a sorsolás lehetősége. Leszögezte azt is: a jegybanktörvény lehetőséget ad ara, hogy egy egyszerű többséggel elfogadott jogszabály újabb feladatokat rójon az MNB-re. Hangsúlyozta a szervezőkre vonatkozó garanciális elemeket, a többi közt a százmillió forintos alaptőke szükségességét vagy a kitettség 3 százalékát kitevő tartalékképzési kötelezettséget. 

A javaslat gyors elfogadását az építőipar 20 százalékos visszaesésével indokolta, az OBA-garancia hiányára válaszul pedig azt közölte: minden olyan garanciális elem, amely a törvényben megfogalmazottakon túl felmerül, drágítja a konstrukciót. A testület kormánypárti többsége jogtechnikai módosítást fogadott el a törvényjavaslathoz.