Átírták a nokot: Áder kifogásaival nem sokat törődött a Fidesz

Az államfő szerint „tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket” néhány helyen pontosították: például tisztázták, hogy a szervező vagyona elkülönül az általa szervezett közösségétől, és hogy a közösség nem indulhat 120 főnél kisebb létszámmal. Szigorították a tartalékolás szabályait.

Fontos újdonság, hogy bár a közösségek általában legfeljebb tizenöt évre alakulhatnak, ha azonban ezalatt nem minden tag jutott lakáshoz, aki minden fizetési kötelezettségének eleget tett, akkor a közösség addig köteles működni, amíg az összes ilyen tag meg nem kapja az új lakását. Az országgyűlés törvényalkotási bizottságának indoklása szerint ezzel „garantálttá válik az, hogy a közösség szerződésszerűen teljesítő tagjai új lakóingatlanhoz jussanak” – ha tizenöt évnél hosszabb idő alatt is.

Mivel azt, hogy ki költözhet be előbb, többnyire licitálással fogják eldönteni, és ezt csak kiegészíti a sorsolás, az új javasolt szöveg korlátozza a rendkívüli tagi előtakarékossági befizetés mértékét, hogy – ismét a bizottság indoklása szerint – „a licitálás formájában történő kiválasztás során se lehessen túlzott mértékű licitet vállalni, és ezzel visszaélésszerű magatartást tanúsítani”.

A törvényalkotási bizottság nem adott megoldást az államfőnek arra a kifogására, hogy „a közösség és a szervező nem tagjai egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem”. Ez tehát így maradt. Ahhoz a ponthoz sem nyúltak, amely tizenhat kérdésben a kormány rendeletére bízza a részletek kidolgozását, noha Áder János ezt sokallta.

A testület jelentése egyáltalán nem reagált arra az elnöki bírálatra, hogy „egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás” – a törvényt ugyanis a benyújtása utáni napon már meg is szavazták –, már csak azért sem, mert az elnöki levél szerint a sietségben az előterjesztő Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök elmulasztotta az előzetes hatásvizsgálatot és a tervezet véleményeztetését, pedig ez a jogalkotási törvény alapján kötelessége lett volna.

 A megfontolásra visszaküldés a szó szoros értelmében nem vétó, mert amikor egy újabb vita után az országgyűlés többsége újra elfogad egy vissszaküldött törvényt, azt a köztársasági elnök akkor is köteles aláírni, ha még mindig lát benne hibás vagy helytelen részeket.