Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró (1300-13 000 forint) között mozogtak az Európai Unióban – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának adataiból.
| De ez micsoda is? |
Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék). Magyarországon ez az arány 22,7 százalék volt tavaly. Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait. |
A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5 euró) voltak legalacsonyabb a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).
Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egyórányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több mint 2014-ben, és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintban számítva 3,4 százalékkal, 2330,7 forintra nőtt az óránkénti munkaerő-költség tavaly éves összehasonlításban.
A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.
A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxembourg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került.
