És akkor a vasárnap megint vásárnap lett

Hétfőn a kormány váratlanul bejelentette, hogy eltörli a vasárnapi boltzárat. Ezzel kifogta a szelet az MSZP vitorlájából, nagyon úgy nézett ki ugyanis, hogy a szocialisták által kezdeményezett népszavazást elbukná. Orbán Viktor múlt pénteken még a boltzár fenntartásáról beszélt, de a törvényjavaslat a csőben lehetett már, mert a bejelentés után azonnal be is nyújtották a parlamentnek, majd kedden sürgősséggel el is fogadta az országgyűlés. A boltzárat teljes mellszélességgel támogató KDNP és a bolti dolgozók nem repestek a hajtűkanyartól, a boltok viszont azonnal megkezdték a toborzást, hogy már most vasárnap kinyithassanak.

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy – az idén év elején hatályba lépett sertéshús-áfacsökkentés után – jövőre a tej, tojás, baromfi áfája csökkenhet 5 százalékra. Varga Mihály arra is ígéretet tett, hogy az internethasználat és az éttermi szolgáltatások áfája is mérséklődhet – utóbbi két ütemben, jövőre a mostani 27-ről 18, onnan pedig 2018-ban 5 százalékra mérséklődik az áfakulcs. Az internet áfája vélhetően 27-ről 18 százalékra megy le.

Megint kaptunk egy szegénységi bizonyítványt. A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya alapján Magyarország a negyedik legrosszabb ország az Európai Unió 28 tagállamából az Eurostat 2015-ös adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a negyedik legnagyobb azoknak az embereknek az aránya az összlakossághoz képest, akik például nem képesek rendesen fizetni a számláikat, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat télen, vagy nem engedhetnek meg évente egy egyhetes nyaralást. Az Eurostat adata alapján csaknem 1,9 millió mélyszegényről van szó. Ezen nincs mit meglepődni, a tízmillió lakosból a Tárki más módszertannal számolt adatai szerint 2013-ban 3,2 millió ember élt mélyszegénységben.

A Magyar Idők ma sokadszorra megszellőztette, hogy a kormány évente egyszer fizetendő, négyzetméterenként 1500 forintos átalányadót vetne ki a lakásbérbeadókra. Azt, hogy ez felvátlaná-e az eddigi adókat vagy kiegészítené, még homány fedi. A kormányközelinek tartott napilap már március végén is előállt az információval, amivel már emiatt érdemes volt számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium persze sietve kiadott egy közleményt, hogy nem tárgyalt a kormány a lakáskiadás állítólagos adóztatásáról, és azóta megismételte a mentegetőzést. Amit érthetünk úgy is, hogy a javaslat elkészült, de egyelőre mégsem vernék nagydobra.

Komolyan a Vnyesekonombank hóna alá kell nyúlnia Moszkvának, különben az utóbbi évtizedben a legfontosabb orosz fejlesztési bankjává, illetve a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozójává pumpált pénzintézet összeomlik. A hazánkban a Dunaferr, illetve a Paks II. államközi hitele mögött álló bank - melyet még Lenin alapított - a szocsi olimpia beruházásaihoz nyújtott 20 milliárd eurós hitelt képtelenné vált rendezni, miután az EU és az USA által bevezetett embargók miatt nem tud a piacon friss pénzhez jutni. Az állami segítség is kérdéses, mert az összeomlott olajár megrogyasztotta az orosz költségvetést is.

Néhány éve még Mészáros Lőrincé volt az a ház, amely ma már Orbán Győző tulajdonában áll, és amelyben a helyiek többször is látták Orbán Viktorékat megpihenni. Az alcsúti Rézhegyen álló impozáns épületet biztonsági kamerák és a környékbeliek szerint időnként "TEK-esnek tűnő" emberek is védik. Az örökpanorámás nyaraló több mint 3800 négyzetméteres telken áll. A faanyaggal burkolt szép épületet nagy fák veszik körül, gyönyörű a terasza, a kertje növényekkel zsúfolt. A rezidenciát legalább négy biztonsági kamera védi.

Korlátozná a külföldiek munkavállalását bizonyos alacsony bérezésű ágazatokban a burgenlandi tartományi vezető, hogy védje az osztrák munkaerőt. Hans Niessl szerint ha tovább növekszik a munkanélküliség, úgy időszakos és szektorális korlátozást kell bevezetni a munkaerőpiacon. A túl magas munkanélküliséggel küzdő ágazatokban kell alkalmazni a létszámstopot. Magyarországon egy építőmunkás 400 eurót keres, Ausztriában viszont a háromszorosát.