Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Évente egyre többen kötnek magán-egészségbiztosítást, mert elégedetlenek az állami egészségüggyel.
A nemzetközi egészségbiztosításokat kínáló MediHelp International 1500 embert kérdezett meg online kérdőíves módszerrel arról, hogy milyen feltételekkel, miért és mekkora összegért kötnek magán egészségbiztosítást. Az összegzést az MTI hétfőn kapta meg.
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók fele elsősorban azért döntött már vagy döntene magán-egészségbiztosítás mellett, mert elégedetlen az állami egészségügyi ellátással.
A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2015-ben 9,68 milliárd forintért kötöttek Magyarországon egészségügyi magánbiztosítást, ami 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az átlagos biztosítási összeg 320 000 forint, ami megegyezik azzal, mint amennyit a MediHelp ügyfelei szánnak erre. A MediHelp várakozása szerint 5-10 százalékkal nő idén a piac, mintegy 5-10 ezer új ügyfél köthet biztosítást.
A MediHelp online felmérésében részt vevők 15 százalékának már van magán-egészségbiztosítása, további 10 százalék pedig egy éven belül tervez ilyet kötni. Véleményük kialakításában szerepet játszik az is, hogy a családtagoktól, barátoktól és médiából sok rossz véleményt hallanak az állami ellátás színvonaláról.
A magánbiztosítás egyik legnagyobb előnyének a megkérdezettek a várólisták kikerülését tartják. A magyar állami egészségügyben ugyanis egy csípőprotézis cseréjére átlagosan 366 napot, egy gerincsérvműtétre pedig 36 napot kell várni, a magán-egészségbiztosítást kötők számára ezek a műtétek viszont várakozás nélkül igénybe vehetők – tartalmazza a felmérés összegzése.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.