Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Kúria honlapján közzétett határozat szerint a szerződésnek nem kell tételesen tartalmaznia a folyósított összeg és a törlesztések összegét, elég, ha azokat kiszámítható módon meghatározzák. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától tehát nem válik érvénytelenné, de még részben érvénytelenné sem egy hitelszerződés.
A devizaalapú kölcsönszerződés akkor is megfelel a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának módját, valamint azt, hogy határozzák meg a törlesztőrészletek számát, összegét és időpontját.
A pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés olyan tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét – olvasható a Portfolión.
A gazdasági portál szerint a Kúria jogegységi határozata egyértelműen jó hír a bankok és más hitelezők számára, mert elvileg nem lesz újabb elszámolás és tömeges szerződés-érvénytelenítés sem.
A jogegységi határozatnak a pereskedő devizahitelesek szempontjából van igazi tétje: ők sikertelenül hivatkozhatnak mostantól a bíróságon arra, hogy a devizaösszeg nem pontos meghatározása miatt kérik hitelszerződésük teljes vagy részleges érvénytelenítését vagy tartozásuk újraszámolását.
A Portfolio.hu emlékeztet: a Kúria május 6-án jelezte, hogy egy hónapon belül jogegységi határozatot hoznak a devizahitelek ügyében. Most arra keresték a választ, hogy érvényes-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a szerződés részét képező, a szerződéskötés után elkészülő külön dokumentum tartalmazza. Utóbbi lehet például folyósítási értesítő vagy törlesztési terv.
Az ügy tétje óriási volt, hiszen nem tudni pontosan, hány szerződést érintett volna, ha érvényteleníti, esetleg újraszámoltatja a hiteleket a Kúria – tették hozzá.
A HVG május végén írt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint januártól ismét nőni kezdett a 90 napnál nem régebben nem törlesztő lakáshiteles adósok száma. Mindezt az a csalódottság okozhatja, amelyet a devizahitelesek éreznek az elszámoltatás és a forintosítás után. A törlesztőrészleteket továbbra is elviselhetetlennek tartják, ezért megint tömegesen fordulnak ügyvédekhez, akik új módszerekkel esnek neki a bankoknak.
